6 talált cikk a szamviteli , adózás , társaságiadó-alap , GYES , önellenőrzés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés:

Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?

Kérdés: Egy kft. a 2017. évi könyvelése során a megelőző, azaz 2016. évre vonatkozóan jelentősnek minősülő hibát tárt fel, a hibás könyvelések helyesbítése a 2017. évi könyvelésben szerepelt, emiatt 2017. évre háromoszlopos beszámoló készült. A hiba következtében a 2016. évre megállapított társaságiadó-alap közel 9 M Ft-tal magasabb lett. A 2016. évi 1629-es bevallás önellenőrzésének elkészítésére viszont a mai napig nem került sor. Az önellenőrzést most szeretnénk benyújtani. Ennek kapcsán felülvizsgáltuk a 2016-os év teljes könyvelését, amelyben 2015-ös évre vonatkozóan feltárt és lekönyvelt különbözeteket találtunk. A különbözetek következtében a 2015-ös év adózás előtti eredménye és a társaságiadó-alapja is kevesebb lett. A 2016-ban lekönyvelt előző évi differenciák teljes egészében a 2016-os év társaságiadó-bevallásában és beszámolójában jelentek meg, a 2016-os év eredményét érintették, 2015. évre önellenőrzés nem készült. A 2016-os beszámoló kétoszlopos. Ennek helyességét most, a 2016-ra beadandó önrevízió kapcsán ellenőriztük, és megállapítottuk, hogy a 2016-os évben feltárt, 2015-re vonatkozó hibák jelentősnek minősülnek, ugyanis a hibák és hibahatások a 2015. évi beszámoló mérlegfőösszegének 2%-át meghaladják (még az átfordítás utáni mérlegfőösszeg 2%-át is túllépik). Tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy 2016. évre 3 oszlopos beszámolót kellett volna készíteni, a 2015-ös év társaságiadó-bevallását pedig az adóalap csökkenése ellenére muszáj lett volna önrevíziózni. Véleményünk szerint akkor járnánk el szabályosan, ha:
1. a 2016-os évből a 2016-ra lekönyvelt 2015-ös hibákat kiszednénk;
2. a 2015. év taobevallását önrevízióznánk;
3. a 2016. évre utólag 3 oszlopos mérleget készítenénk;
4. az 1. pontban kijött eredményhez a 2017-ben lekönyvelt, 2016. évre feltárt hibákat hozzákalkulálnánk;
5. végül ezután készítenénk el a 2016-os évre vonatkozó önrevíziót.
(A társaság minden évben nyereségesen működött, ezért a 2015-ös, 2016-os évekre vonatkozó taokülönbözet együttesen azt az összeget teszi ki, amit a 2016. évre a megelőző évi hibák felülvizsgálata előtt levezettünk.) A beszámolókat minden évben könyvvizsgáló ellenőrizte, és hitelesítő záradékot adott. Kérem, szíveskedjenek konkrét javaslatot tenni, hogy Önök szerint mi lenne a helyes eljárás a korábbi évek közzétett beszámolóinak javítására, hogyan érinti ez a könyvvizsgálatot? Milyen következménnyel járhat, ha – ahogyan eredetileg terveztük – a 2016-ban lekönyvelt 2015. évi hibákat nem emeljük ki 2016-ból, és az eredetileg beküldött 2016. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizzük? Végül a jelentős hiba számítási módjával kapcsolatban szeretném, ha elmondanák a véleményüket: jól gondoljuk-e, hogy az adott évre feltárt hibákat eredménysoronként kell nézni, az egyes hibák által okozott társaságiadó-különbözeteket külön-külön kiszámolni, és az így kijött tételesen számított taokülönbözetek abszolút értékeit kell a jelentős/nem jelentős minősítésnél figyelembe venni, valamint maguknak a hibáknak az abszolút értékeit eredménysoronként összeadni? A hibák eszköz-forrást érintő tételei helyett pedig a fentiek szerint eredménykimutatás soronként levezetett mérleg szerinti eredmények (soronkénti) abszolút értékeit összeadva kell figyelembe venni a hiba saját tőkét érintő hatását?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?

Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?