8 talált cikk a tárgyi eszköz , költség , beruházás , társasági adó , önellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk a 2020. évben külső vállalkozások bevonásával többéves beruházást indított el, amelynek célja egy saját igényeknek megfelelő szoftver (rendszer) beszerzése, fejlesztése, amelyet a társaságunk kizárólag vállalkozási tevékenysége érdekében kíván használni. Ezen fejlesztések még nem kerültek aktiválásra, aktiválásig a felmerülő kiadásokat (bérköltség, szoftverfejlesztő vállalkozói díj, felhasznált szoftverek stb.) a (nem aktivált) vagyoni értékű jogok között tartjuk nyilván. A gazdasági körülmények megváltozása és egyéb indokok miatt a tervezett rendszer fejlesztését a 2023. évben – felső vezetői döntés alapján – felfüggesztették, és egy későbbi, bizonytalan időpontban egy másik, hasonló alternatív rendszer bevezetéséről fognak dönteni.
A társaság elképzelése szerint:
1. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amik a jövőben nem hasznosulnak, kivezetésre kerülnek a vagyoni értékű jogok közül terven felüli értékcsökkenésként. Ekkor a Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a társaságnak növelnie kell az adózás előtti eredményt az Szt. szerinti adózás előtti eredmény terhére (a mérlegfordulónappal vagy a kivezetés időpontjával) elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel. Míg a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a terven felüli értékcsökkenés adóalapnál érvényesíthető összege a Tao-tv. 1. és 2. melléklete szerint.
2. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amik a jövőben szellemi értékként hasznosulnának, átsorolásra kerülnek a szellemi termékek közé, taohatásuk nincs.
3. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amelyek kapcsán nem egyértelműen dönthető el, hogy a jövőben a fejlesztések során hasznosíthatók-e, a (nem aktivált) vagyoni értékű jogok között maradnának a későbbi felülvizsgálati időpontig.
A kérdés az, hogy a társaság helyesen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően jár-e el, amennyiben a fent leírtakat alkalmazza?

Kérdés: A kft. az egyik termelőüzeme leállása miatt tárgyi eszközei egy részét nem használja. A használaton kívüli eszközeit fogyóeszközzé átminősíti, és a 2. számlaosztályban tartja nyilván. Az átminősített eszközök nyilvántartott értéke megegyezik a szóban forgó eszközök számviteli törvény szerinti nettó értékével. Mivel annak idején a beruházás fejlesztési alapból történt, a Tao-tv. szerinti nettó érték eltér az Szt. szerinti nettó értéktől. Abban az esetben, amikor a 2. számlaosztályban nyilvántartott érték azonos az eszközök nettó értékével, a társaságiadó-alap meghatározásakor e miatt az ügylet miatt kell-e a társasági adó alapját módosítani (növelni, csökkenteni)?

Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?

Kérdés: A 4439. számú kérdésre adott válaszukat a következőkre tekintettel kérjük pontosítani, kiegészíteni. Ha tárgyi eszközt lelünk fel, amely korábban állományban volt, de leselejtezték, hogyan tudjuk azt visszakönyvelni? Kivezetéskori vagy a jelenlegi nettó értéken? Ez utóbbi esetben hova kell könyvelni az értékcsökkenést? Új tárgyi eszközként vegyük állományba, de milyen értéken? Kell-e a visszavételről jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan érinti a visszavétel a társasági adó alapját? Milyen hatással lehet a lezárt év beszámolójára?

Kérdés: A leltározás során többletként (adminisztrációs hibából származó többlet) fellelt eszközöket milyen értéken kell felvenni a könyvekbe? Az adott tárgyi eszközön leltári szám van, de a könyvekben nem szerepel. Valószínű, hogy a számviteli elszámolás során egy éven belül elhasználódó eszköznek minősítették, az eszközfelelős azonban leltári számmal látta el azt.

Kérdés: Az rt. 2002. évre tárgyieszköz- és forgóeszköz (készlet) fejlesztést tervez. A megvalósításhoz – a Széchenyi-tervre – pályázatot nyújtott be. A Magyar Államkincstár (MÁK) 2002. 12. 1-jén 10 millió forint támogatási előleget nyújtott, amellyel 2003. július 1-jéig el kellett számolni. Az rt. 2003. július 1-jén a támogatást megalapozó dokumentációt 100 millió forintról benyújtotta, amelyet a MÁK 2004. április 30-án 96 millió forint összegben elfogadott, és 19,2 millió forint támogatást jóváhagyott. A fennmaradó 9,2 millió forintot 2004 májusában átutalta. A beszerzett eszközök leírására három év alatt kerül sor, maradványérték nélkül. Hogyan kell a kapott támogatási előleget ezen időtartam alatt kimutatni? Mikor kell elszámolni a 9,2 millió forintot? Az elszámolás érinti-e a társasági adót? Jelen esetben a támogatást az Áfa-tv. szerint hogyan kell figyelembe venni?