Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között

Kérdés:

Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás, a fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?

Részlet a válaszából: […] A Htv. részint azon oknál fogva rögzíti az alkalmazható iparűzésiadóalap-megosztási módokat, hogy minimalizálható legyen az adózó és a települések közti vita az adóalap megosztásának módját, mikéntjét illetően. A Htv. 39. § (2) bekezdése azt a kritériumot fogalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Parkolóhely megváltása

Kérdés: A 2011. kérdés parkolóhely megváltásáról szól. A válaszuk 2005. évi. Kérem tájékoztatásukat, hogyan kell eljárni a 2018. évben, kitérve a társasági adó vonzatára is!
Részlet a válaszából: […] ...tenni, hogy a kérdező cég eszközt nem szerez be. A jelen válasz olvasói számára indokolt az eredeti kérdést is kivonatosan felidézni:"Önkormányzati rendelet alapján parkolóhely-megváltási díjat kell fizetni, 250 ezer forintot parkolóhelyenként. A kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

MRP működési költségeire átadott pénzeszközök

Kérdés: Az MRP alapszabálya szerint az alapító köteles megtéríteni az MRP-szervezetnél felmerült, tételes nyilvántartással alátámasztott működési költségeket. Hogyan kell könyvelni a zrt.-nél a működési költségekre átadott pénzeszközöket, és milyen adókötelezettséget von ez maga után?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet tartalmazza. A Korm. rendelet 13. §-ának (3) bekezdése szerint az egyéb szervezet a kapott alapítói, költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el. Egyértelművé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Iparűzésiadó-bevallás székhelyváltozás esetén

Kérdés: Hogyan változik az iparűzésiadó-bevallás, ha év közben változik a székhely?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés valószínűleg arra vonatkozik, hogy miképp kell megállapítani és bevallani az egyes, adókötelezettséggel érintett önkormányzati adóhatóságokhoz a helyi iparűzési adót, ha a vállalkozás év közben megváltoztatja a székhelyét.A Htv. 35. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Pénzeszköz-hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A helyi önkormányzat a gyárunk környékén meg akarja oldani a csapadékvíz elvezetését. Ez a mi érdekünk is. A teljes beruházás ránk eső részét pénzeszköz-hozzájárulás formájában adnánk át az önkormányzatnak. Hogyan kell helyesen kezelni ezt a hozzájárulást? A csatornaelvezető rendszer nem a mi területünkön fog menni, nem is a mi tulajdonunk. Mi a helyes számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak nem minősülő, véglegesen átadott pénzeszközök összegét. A kérdező cég valójában a pénzeszköz-hozzájárulást az önkormányzatnak fejlesztési célból adja át, az átadást a pénzmozgással egyidejűleg kell könyvelni, könyvelése T 8646 – K 384.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...annak felhasználása (jogcímenkéntés évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásban. Támogatási programalatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve másgazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Milyen módszerrel határozható meg az iparűzési adó (eva)?

Kérdés: Az eva alapján miként határozható meg az iparűzési adó? Ha a bevételi nyilvántartást választó bt. nem kíván az eva alapján iparűzési adót fizetni, akkor hogyan határozhatja meg az adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...A tevékenységét év közben kezdő vállalkozó e választását az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül jelenti be. Ha az önkormányzat a helyi iparűzési adót év közben vezeti be, akkor a bejelentés határideje az önkormányzat adót bevezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...társadalmi szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább a kapott támogatások (alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati, egyéb), a tagdíj, valamint az egyéb bevételek, illetve a pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Iparűzési adó: ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan telephelynek minősül, s ekképpen a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti önkormányzat illetékességi területén valóban keletkezik állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség is.A Htv. 39...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és a Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
2