Gyalogos közlekedéshez járda építése

Kérdés: Cégünk székhelye a közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés, szükséges járda kiépítése. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel. Az anyagi források szűkösek, ezért az önkormányzaton kívül a helyi vállalkozók járulnak hozzá a beruházás finanszírozásához, hiszen a településen átvezető gyalogút közérdek. A beruházás megvalósulásához cégünk x millió forintot ajánl fel. Mivel önkormányzatnak utaljuk az összeget, támogatási szerződéssel tehetjük ezt meg? Alapítványt vonjunk be, amely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására? Az alapítvány végezhet-e ilyen jellegű feladatokat? Esetleg támogatási szerződést kellene kötni az alapítvánnyal? Milyen adminisztrációval, adózással, egyéb problémával járnak az egyes variációk?
Részlet a válaszából: […] ...választ a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényre hivatkozással kezdjük. E törvény 13. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a helyi önkormányzati feladatok közé tartozik a helyi közutak és tartozékainak (így a járdának)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Működési támogatások illetékfizetése

Kérdés: 2007. 11. 09-én az APEH hírlevelében megjelent (PM Szakállamtitkár 15918/2007/1 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559371322) állásfoglalásban többek között az alábbiakat olvastam: A különféle "működési támogatások", végleges pénzeszközátadások illetékjogi megítélésénél is érvényesül az az általános polgárjogi jogelv, hogy az ügyleteket tartalmuk szerint kell megítélni. Ez a kategória sok tranzakciót (például az anyavállalat által a leányvállalat működését segítő ajándék, állami támogatás stb.) fedhet le. Közömbös tehát a megnevezés, ha az ügylet tartalmi szempontból ajándékozásnak minősül! Kérdésem a következő: Amennyiben a működési támogatást alapítvány vagy egyéb társadalmi szervezet kapja működése finanszírozásához állami vagy nem állami (pl. vállalkozói) szférából, akkor az ugyanúgy illetékköteles, mintha azt egyéb gazdálkodó kapná? A kérdés azért aktuális, mert pl. hajléktalanok szociális ellátását végző alapítvány (amely kiemelten közhasznú) forrásait csak a közszférából kapja normatíva alapján, illetve mivel önkormányzat helyett lát el közfeladatot, az önkormányzat is nyújt nem normatívnak minősülő támogatást. A teljes működési támogatási bevétele után kötelezett illetéket fizetni? Hogyan kell helyesen eljárni azoknál a társadalmi szervezeteknél, amelyeknél pl. vállalkozók nyújtanak támogatást; a támogatás célja a társadalmi szervezet működésének finanszírozásához való hozzájárulás? Érvényesülhet-e a társadalmi szervezeteknél ezen a területen az illetékmentesség, illetve milyen kritériumok teljesítése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...lehet megítélni.Amennyiben egy alapítvány vagy társadalmi szervezet jogszabály vagy egyedihatósági aktus alapján részesül állami vagy önkormányzati támogatásban, akkornem beszélhetünk ajándékozásról, mivel nem polgári jogi jogügylet alapjántörténik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Ingatlan bérlője felújítja a házat

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlője. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak lakások is az épületben, amelyet magánszemélyek bérelnek. Cégünk vállalta a teljes épülethomlokzat felújításának pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?
Részlet a válaszából: […] ...a bérbeadó viseli.A leírtakból is következik, hogy az épülethomlokzatfelújítása a bérbeadó feladata, akkor is, ha a bérbeadó az önkormányzat. Így azépülethomlokzat felújításának a vállalása azt jelenti, hogy annak fedezetét atársaság teljes összegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Vagyoni értékű jogok értékcsökkenése (ingatlan)

Kérdés: A kft. ipari zóna területen a városi önkormányzattól beépítetlen földterületet vásárolt. A telekvásárlással egyidejűleg megállapodást kötöttünk útszolgalmi jog alapítására és vagyoni értékű jog megszerzésére. Az útszolgalmi jogra vonatkozó megállapodás szerint az ingatlan megvásárlója biztosítja az önkormányzat "saját használatú út" használatához a telken való átjárást a szükséges mértékben. A vagyoni értékű jog megszerzésére kötött szerződés alapján a szolgáltató kft. a közműkiépítést (víz, szennyvíz, villamos energia, gáz) elvégzi az ingatlanok használatához szükséges mértékig. A felek a szerződésben rögzítették, hogy ezen közműhasználati jog örökös, ingatlanhoz kapcsolódó jog. Álláspontunk szerint a megszerzett jogokkal a megvásárolt ingatlan értéke megnőtt. Elszámolható-e az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok után értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésre viszonylag rövid a válasz, de a válasz nemlehet sem igen, sem nem. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közétartozik az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján – többek között – azingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Hitelfelvétel a víziközmű-társulatnál

Kérdés: A víziközmű-társulat megszűnésekor hogyan kell könyvelni azt a gazdasági eseményt, ha az építendő létesítmény az önkormányzattal közös beruházásként készült, és az ehhez szükséges, a társulat által felvett hosszú lejáratú hitelt a társulat az önkormányzatnak átadta, az érdekeltségi hozzájárulást pedig évenként könyveli? A felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, vagy követelésként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján a közfeladatok ellátásához szükséges vagyon – a helyi vízgazdálkodási közfeladatot egyébként ellátni köteles – önkormányzatra vagy az államra száll át.A hivatkozott törvényi előírásokból az következik, hogy a víziközmű-társulat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.