6 talált cikk a helyi adó , illeték , eva , önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Cégünk közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Vállalkozási eredményünk a 2021. évre negatív lett. A helyiadó-törvény szerint: (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Ebben az esetben a 2021. évre elő kell írnunk a vállalkozási tevékenységünk után az iparűzési adót, majd az önkormányzat felé 0 Ft adót kell bevallanunk?

Kérdés: Cégünk befektetésialap-kezelő társaság. Az a kérdés merült fel, hogy az ingatlant fejlesztő, bérbe adó befektetési alap alanya-e a helyi iparűzési adónak, figyelemmel arra, hogy a befektetési alap helyett társaságunk, az alapkezelő jár el?

Kérdés: Egy építőipari cég Budapesten állandó jellegű, iparűzési adó alá tartozó tevékenységet végez. Emellett egyszerre több vidéki munkát is végez 2014. november-2015. január időszakban, ezek viszont ideiglenes jellegűek (180 nap alattiak). Ha 2015. februárban bevallja és befizeti (ahogyan kell) a vidéki önkormányzatokhoz az "ideiglenest", akkor azt melyik időszakban vonhatja le az "állandóból"? Az egészet a 2015-ös adóból, vagy megosztva, a 2014-re jutót a 2014-ből, a 2015-re jutót a 2015-ből?

Kérdés: Az önkormányzati helyiadó-rendelet szerint az egyik településen van adómérték (2%), a másikon nincs (0%). A társaságnak az egyik településen van a telephelye, a másikon a székhelye. Ad-e a törvény lehetőséget arra, hogy 0%-kal lehessen a helyi iparűzési adót megállapítani? Vagy ilyen esetben az adószázalékkal rendelkező település számára kell megfizetni és bevallani a helyi iparűzési adót? A teljes adóalap után, vagy a megosztás utáni adóalap után? Mi a helyes megosztási eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?

Kérdés: Egy kft. adókötelezettsége 2008. évben egy adott önkormányzat illetékességi területén megszűnt, mert az ott működő telephely bezárt (a kft. megszüntette működését az adott településen, cégbírósági végzés készült). A kft. székhelye azonban másik településen továbbra is változatlanul működik 2008. teljes évben. A megszűnt telephelyen milyen időszaki adatokból kell az iparűzési adó elszámolását elvégezni? 1. A 2008. 12. 31-i mérlegadatokból kell számolni (a záró bevallást 2009. május 31-ig kell a megszűnő telephely önkormányzatához benyújtani)? 2. Vagy 2008. 01. 01-jétől a tevékenység megszüntetésének napjáig kell időszakos mérleget készíteni (könyvvizsgálati kötelezettség van az éves beszámolóra), és ez alapján elszámolni a telephely illetékessége szerinti önkormányzattal?