7 talált cikk az értékesítés , térítés , könyvelés , szerződés , összevezetés kifejezésre

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?

Kérdés: A bérnevelésbe adott állatok helyes számviteli elszámolásához szeretném kérni szíves válaszukat. Társaságunk baromfi-bérneveltetéssel foglalkozik, a szerződés lényege a következő:
1. Társaságunk biztosítja a kihelyezett állatok neveléséhez szükséges naposállatot. Az állatok mindvégig társaságunk tulajdonában maradnak. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 24. Növendék állatok.
2. Az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságunk biztosítja, ami a felhasználásig tulajdonunkban marad. A bérnevelő leltári felelősséggel tartozik a rendelkezésére bocsátott takarmányért. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 25. Saját termelésű táp.
3. Az eladásra kész állatokat társaságunk értékesíti és számlázza a vevő részére. Könyvelés: T 311. Vevő – K 92 Bérnevelt baromfi (liba) árbevétele.
4. Az állatok értékesítéséből származó bevétel összege, csökkentve a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékével, képezi a bérnevelési díjat. A bérnevelési díjat társaságunk köteles megfizetni a bérnevelőnek az általa kibocsátott számla, nem áfaalany őstermelő esetében felvásárlási jegy alapján. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 4541. Bérnevelő, mint szállító.
5. Ha az állatok értékesítéséből elért árbevétel nem fedezi a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékét, akkor a különbözetet (negatív különbözet) a bérnevelő köteles megtéríteni társaságunk részére. Könyvelés: T 311. Bérnevelő, mint vevő – K 96. Kártalanítás (vagy kártérítés?).
Helyes-e a bevétel és a költségek különbözeteként adódó negatív különbözet kártalanításként történő nevesítése az áfa szempontjából? Álláspontunk szerint kártalanítás, ezért áfaköteles bevételnek tekintjük, mert nem igazolható, hogy a bérnevelő jogellenes magatartásának következménye a "negatív különbözet".