Készpénzes számlák későbbi elszámolása

Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] ...nem ugyanazon személy. Előfordulhat azonban az, hogy nincs külön függetlenített pénzkezelő (pénztáros), ezt a feladatot például az ügyvezető látja el. Az ügyvezető feladata – többek között – az is, hogy a készpénzes bevásárlásokat, kifizetéseket intézze....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Számviteli szabályzatok

Kérdés: A kft. új ügyvezető igazgatója most szembesült a cég könyvelési/számviteli hiányosságaival. Például nincs számlarend! Milyen alapvető számviteli és pénzügyi eljárásokat szabályozó szabályzatoknak kell lenni egy kft.-nél? Mi vonatkozik a tárgyieszköz-nyilvántartásokra? Milyen törvényben, hol vannak ezek a kötelező szabályzatok elrendelve?
Részlet a válaszából: […] A választ a társaság felelősségével kezdjük.A 2001. január 1-jével hatályba lépett számviteli törvény2003. január 1-jétől arra kötelezi a vállalkozót (a társaságot), hogy akönyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével,az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címke: