Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke

Kérdés:

Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?

Részlet a válaszából: […] ...hűtőszekrény átvételét tehát a kérdező cégnél beruházásként kellett könyvelni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor (üzembe helyezéskor) aktiválni, az egyéb berendezések, felszerelések között állományba venni az üzembe helyezési okmány alapján: T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Költségvetési szervezetnél a szállítási és üzembehelyezési költség

Kérdés: Költségvetési szerv nagy és kis értékű eszközöket vásárolt. Mindkét eszköz beszerzése során a számlákon külön soron szerepelt szállítási és üzembehelyezési költség is. Vásárlás esetén a bekerülési érték részét nem képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Ha ezeket az eszközöket közvetlenül a gyártótól (idegen vállalkozóval történő kivitelezés) szerzik be, akkor a bekerülési érték részét képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Az NGM-honlap Gyakori kérdések, 19.1. bekezdés megfogalmazása a következő: "A vásárolt ... amennyiben azok nem részei a vételárnak." A kérdésem a következő erre vonatkozóan: hogy lesz (lehet) része a szállítás és az üzembe helyezés a vételárnak? Ha jól értelmezem: ha van egy árajánlat, mely minden tételt tartalmaz, és a számla csak egy sort, akkor része a vételárnak? De mi van akkor, ha nincs árajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...eladási ára. Tehát a bekerülési érték a vételár áfa nélküli összege, amelynek nem része a külön felszámított szállítás és az üzembe helyezés költsége. Utóbbiak dologi kiadások.Ha a terméket közvetlenül a gyártótól vásárolják meg, akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján= a szerződéskötéskori piaci értéken (operatív lízing esetén áfa nélkül): T 161 – K 448,= a lízingelt személygépkocsi üzembe helyezése a rendeltetésszerű használatbavételkor: T 142 – K 161,= a lízingelt személygépkocsi terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Vásárolt, értékesített, visszalízingelt személygépkocsi

Kérdés: A kft. személygépkocsit vásárolt román állampolgárságú magánszemélytől, majd a regisztrációs adó megfizetése után, üzembe helyezés nélkül lízingcégnek értékesítette. A lízingcégtől zárt végű pénzügyi lízing keretében pedig visszalízingeli. A kft.-nek hogyan kell ebben az esetben a számlát kiállítania a lízingcég felé, illetve a lízingcégnek a kft. felé, áfamentesen vagy áfásan? Szíveskedjenek az ügyletek számviteli elszámolását és a hozzájuk kapcsolódó áfaszabályokat ismertetni!
Részlet a válaszából: […] ...szerint], könyvelése: T 161 – K 448. A rendeltetésszerű használatbavételkor kell a tárgyi eszközök közé átvezetni: T 142 – K 161, az üzembe helyezéstől pedig terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni.Ha a lízingbeadó a felé számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...indokolt pénzügyileg rendezni!)A lízingbe vevő a lízingelt tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, az eszköz üzembe helyezésekor meghatározza a hasznos élettartamot (jellemzően a futamidővel azonosan), az esetleges maradványértéket, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Beruházás üzembe helyezés előtti értékesítése

Kérdés: A fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást (ingatlant) még üzembe helyezés előtt értékesítjük. Kell-e az ingatlant aktiválni az addig felmerült költségekkel, vagy közvetlenül a beruházás számláról lehet kivezetni, mint terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] A válasz során először a számviteli elszámolásra utalunk. A beruházás értékesítését nem terven felüli értékcsökkenésként kell kivezetni. Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az értékesített beruházás (ehhez nem kell aktiválni!) – áfa nélküli –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Részletre történő vásárlás

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...áfáját és külön tételben (havonkénti bontásban) a részletekben történő tőke- és kamattörlesztést. A bekerülési értékben csak az üzembe helyezés, a rendeltetésszerű használatbavétel előtti időszakot terhelő kamatot kell figyelembe venni, míg az üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor (aktiválásakor) (eltekintettünk attól, hogy a lízingbevevőnél is felmerülhetnek olyan, az üzembe helyezés előtt felmerült ráfordítások, amelyeket a bekerülési értékben figyelembe kell venni): T 12-14 – K 161.Természetesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.