8 talált cikk a beruházás bekerülési értéke , terv szerinti , üzembe helyezés kifejezésre

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot a (15) bekezdése szerint a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően lehet feloldani. Ez azt jelenti, hogy a beruházási számlák 16-os számlaosztályon történő elszámolásakor? Ez nem kivitelezhető, hiszen ebben az esetben még nem ismert az, hogy ez mely tárgyi eszköz tao szerinti kartonján jelenjen meg, már elszámolt értékcsökkenési leírásként, mely csökkenti a számított nyilvántartási értéket. Vagyis a fejlesztési tartalék feloldása mindenképpen az üzembe helyezéshez kell hogy kapcsolódjon? Ez egy több évig tartó beruházási folyamatnál azt fogja jelenteni, hogy a fejlesztési tartalék feloldásakor az adott tárgyi eszköznél csak az az összeg vehető figyelembe, amely az üzembe helyezés évében merült fel beruházási kiadásként? (16-os számlaosztály.) Több évig tartó, jelentős, ingatlanhoz kapcsolódó beruházásaink vannak. Ezeknél az üzembe helyezett ingatlanoknál csak egy minimális (rész) összeg számolható el a feloldással amiatt, hogy előfordulhat olyan üzembe helyezés, amikor több év után csak minimális ráfordítás csúszik át a használatbavétel évére. Cégünket ez az értelmezés meglehetősen hátrányosan érinti. A jogalkotói szándék valóban az volt, hogy a több évig tartó beruházások esetén az eszközöknél csak részben vehető figyelembe az egyébként rendelkezésre álló fejlesztési tartalék?

Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján szőlőültetvények telepítéséhez kapott támogatást a társaság. A szerződés szerint a támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból (szőlőültetvények vétele, ültetési munka, támrendszer kialakítása) és a bevételkiesés kompenzációjából tevődik össze. Az ültetvény teljes egészében beruházásként került elszámolásra, bevételkiesés nincs. A kapott támogatás halasztott bevételként, időbeli elhatárolással, majd a tárgyi eszköz (új szőlőültetvény) értékcsökkenésével arányosan egyéb bevételként elszámolható?

Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?

Kérdés: Kisvállalkozás ingatlanberuházási pályázaton indult. A beruházás 10% önerőből, 45% hitelből, 45% vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. A vissza nem térítendő támogatást hogyan kell könyvelni, ha a támogatási szerződésben foglaltaknak 3 év alatt kell teljesülniük? A támogatás pénzügyi rendezésére a beruházás üzembe helyezése után kerül sor. Az ingatlant határozatlan ideig, de minimum 10 évig kívánják használni. Az ingatlan nem vagy alig veszít az értékéből. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni? Milyen arányban lehet a kapott támogatást feloldani?

Kérdés: 2004. március 1-jén saját tenyésztésből anyakocába állítottunk 30 db előhasi kocát 49 E Ft/db értéken, összesen 1470 E Ft értékben. A maradványértéket 34 E Ft/db összegben állapítottuk meg. Az anyakoca hasznos élettartama 4 év, az értékcsökkenési leírás alapja 15 E Ft/db, évenkénti leírás 3750 Ft/db. 2 db anyakoca 2004. október 1-jén hízóba állítással selejtezésre került. 2003. év zárásakor 2184 E Ft fejlesztési tartalékot képeztünk (az adózás előtti eredmény 25%-a). A 2004. évben tenyésztésbe állított 30 db anyakoca értékét fejlesztési tartalékból kívánjuk fedezni. Hogyan történik a tenyészállatok 2004. évi értékcsökkenési leírásának az elszámolása 2004-ben? És hogyan a 2 db hízóba állított anyakocáé? Mekkora lesz a 2004. évi társasági adónál az adózás előtti eredményt növelő, illetve csökkentő tételek összege az adott esetben?

Kérdés: A kft. 2002-ben fejlesztési tartalékot képezett 3,5 millió forint értékben. A kft. 2003-ban épületet vásárolt telephely céljából 30 millió forintért. Hogyan kell elszámolni a beruházást, a fejlesztési tartalékot, az értékcsökkenést a számvitelben, illetve a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírást? A beruházás nyilvántartási értékét csökkenti-e a fejlesztési tartalék? A fejlesztési tartalékot értékcsökkenésként el lehet-e számolni?

Kérdés: A társaság 2002-ben 5000 E Ft összegben fejlesztési tartalékot képzett, az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetéssel. A 2003-ban vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke 6000 E Ft. Hogyan számoljuk el a beruházást? Mivel a fejlesztési tartalék lekötött összegéig a bekerülési értéket elszámoltnak kell tekinteni, csak 1000 E Ft bruttó érték jelenik meg? Az osztalékfizetési korlátnál a fejlesztési tartalék összegét is figyelembe kell venni?

Kérdés: Milyen nyomtatványon kell üzembe helyezni a nem állami beruházás keretében létrejött vagy vásárolt tárgyi eszközöket? A 3/1984. (XI. 6.) OT-PM együttes rendeletet – amelynek 6. számú melléklete volt az üzembe helyezési okmány – hatályon kívül helyezték.