10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Árfolyamnyereség elhatárolása
Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
2. cikk / 10 Átalakulás vagyonátértékeléssel
Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
3. cikk / 10 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
4. cikk / 10 Jelentős összegű céltartalék megszüntetése a mérlegben
Kérdés: Társaságunk egyik, 51%-os tulajdonosa, külföldi tagja – a 2015. üzleti év vonatkozásában – jelezte, hogy 45 M Ft összegű holdingdíjra tart igényt. A másik tag az összeget vitatta, emiatt 2015-ben 45 M Ft összegre céltartalékot képeztünk, amely összeg meghaladta a mérlegfőösszeg 2%-át. Végül a két tag 2016. év végére megállapodott, és a külföldi tulajdonos lemondott az igényéről. A céltartalékot 2016-ban megszüntettük. A fentiek alapján jelentős összegű hibának minősül-e a 2015. évi céltartalékképzés, szükséges-e háromoszlopos beszámolót készíteni a 2016. évre vonatkozóan?
5. cikk / 10 Mikrogazdálkodó végelszámolása
Kérdés: A társaság 2013-tól mikrogazdálkodói beszámolót készít. A 2013. évi beszámoló elfogadásakor a tulajdonosok elhatározták, hogy a társaságot 2014-ben végelszámolással megszüntetik. A tevékenység zárásáig a társaság ugyancsak mikrogazdálkodói beszámolót készít. A végelszámolás alatt is megteheti ezt?
6. cikk / 10 Ingatlannal rendelkező társaság
Kérdés: A társaság zártkörűen működő belföldi részvénytársaság, amely 100%-ban amerikai – az Amerikai Egyesült Államokban működő – társaság tulajdonában van. A magyar társaság leányvállalata a tulajdonos amerikai cégnek. Az amerikai tulajdonos társaság részvényeit a NASDAQ-tőzsdén jegyzik, a külföldi tagnak nem keletkezett részesedéskivonás vagy elidegenítés okán jövedelme a 2010-es üzleti évben (ez a cégcsoport esetében 2009. 10. 01.-2010. 09. 30-ig tartott, mivel naptári évtől eltérő üzleti évesek) és azóta sem. Amennyiben nem keletkezik olyan típusú jövedelem, amely adóztatható lenne, ha egyébként a cégcsoport bármely tagja külön-külön vagy együttesen 75%-ot meghaladó belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezik, ez esetben is kell-e vizsgálni magát a 75%-os ingatlanarányt, és ez azt jelenti-e, hogy kvázi ingatlan-értékbecslést kell végeztetni, vagy más módon is meghatározható az ingatlan piaci értéke? Másik kérdés az, hogy amennyiben a fent nevezett tőzsdén az anyavállalat részvényeit jegyzik, ez esetben a belföldi leányvállalat lehetne-e a többi feltétel teljesülése esetén ingatlannal rendelkező társaság?
7. cikk / 10 Mérleg-fordulónapi értékelés év közben
Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
8. cikk / 10 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
9. cikk / 10 Az új Szt. módosuló, változó előírásai
Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
10. cikk / 10 Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása
Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)