Projektelszámolás egyoldalú szerződésfelmondás után

Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?
Részlet a válaszából: […] ...a szabályozó célja az volt, hogy változatlan feltételek és körülmények mellett egy több év alatt megvalósuló projekt esetében az egyes üzleti években azonos legyen az árbevétel-arányos nyereség.Ha azonban a megrendelő a szerződést felmondta, akkor nem teljesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételévelmeghatározott nettó értékére) vissza kell értékelni (visszaírás). A tervenfelüli értékcsökkenés elszámolása az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóértékelés keretébe tartozik, nyilvánvaló, hogy a terven felüli értékcsökkenéstvisszaírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Követelésekhez kapcsolódó változások

Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt egyértelművé teszi a követelésektovábbi részletezését, besorolását, másrészt külön kiemeli a bíróság által azüzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket, annakbesorolását.A módosítás szerint a nem részesedési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Peresített követelés

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társaságnak a peressé vált vevőállomány könyvekben történő kimutatását illetően? Szerepelhet-e a mérlegben a peresített állomány? Ha nem, akkor mi a teendő a már kiszámlázott tételeknél? Van-e áfavonzata a peresítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...peresített követelést az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése szerint viszont csak akkor lehet kimutatni, ha annak pénzügyi rendezése az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. A hivatkozott előírásból következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.