Projektelszámolás teljesítési foka

Kérdés:

A projektelszámolások teljesítési fokának meghatározásánál lehetőség van költségalapú megközelítésre. Meghatározható-e a teljesítési fok a tényköltségek és a projekt költségvetésének a hányadosaként? Mivel a teljesítési fok alapja a projekt költségvetése, milyen rendszerességgel kell azt felülvizsgálni számviteli szempontból? Amennyiben ennek következményeként változás történik a teljesítési fokban, visszamenőlegesen kell-e önellenőrizni a lezárt üzleti évet érintő beszámolót? Az új törvényi rendelkezés értelmében a projektelszámolással összefüggésben készlet az év végével nem mutatható ki. Mi a helyzet azokkal az anyagokkal, amelyek az év végével még nem kerültek felhasználásra? Azokat ki kell-e mutatni költségként, és velük szemben árbevételt elhatárolni a teljesítési foknak megfelelően, vagy készletre kell venni alapanyagként?

Részlet a válaszából: […] ...kell kapcsolódnia.A teljesítési fok a mérlegfordulónaphoz kapcsolódik. A teljesítési fokot így valójában egyszer kell az üzleti évben meghatározni. Emiatt értelmetlen annak a felülvizsgálatáról (különösen a rendszeres felülvizsgálatáról) beszélni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Önköltség megállapításának módszere

Kérdés: Egy "normál" számviteli alany az önköltség megállapítására felkínált módszerek közül az alábbit választotta, 2014-től kezdődően: A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. Ez módszerként szerepel a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdésében is, és a vállalkozás számviteli politikája is tartalmazza. Van valami törvényi akadálya a fenti módszer választásának?
Részlet a válaszából: […] ...meg az alábbi határértéket:– a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,– az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,– az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.Ha az előbbi mutatóértékek közül (két egymást követő üzleti évben)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Önköltség-számítási szabályzat készítése

Kérdés: A társaságnál a költségnemek együttes összege az 500 millió forintot meghaladja. A társaság a mutatói és az egyéb előírások figyelembevételével egyszerűsített éves beszámolót készít. Szabályos-e a társaság eljárása, ha a számviteli politikájában rögzítetten, az Szt. 98. §-ának b) pontjára hivatkozva a saját termelésű készleteit a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeli, a még várhatóan felmerülő költséget a teljesítési fok alapján arányosítással határozza meg? Vagy az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...határozza meg az önköltség utókalkulációs módszerrel történő megállapításának kötelezettségét, ha a saját árbevétel valamely üzleti évben az egymilliárd forintot, a költségek költségnemenkénti összege az ötszázmillió forintot meghaladja. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Forgalmiköltség-eljárás – költségek átvezetése a 8. számlaosztályba

Kérdés: Forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatásnál mely számlákra kell átvezetni az 5. számlaosztályból a költségeket, illetve a saját termelésű készletek állományváltozását, és milyen időközönként kell ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...egységáron (T 231-234, 235-237, 241-243, 251-257 – K 581); a saját termelésű készletek közvetlen önköltségét legkésőbb az üzleti év végén (célszerű legalább negyedévenként) meg kell állapítani, és össze kell vetni a készletre vett saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.