Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás megszüntetését támogatott eszközönként kell számítani és könyvelni!]Ha a támogatás jóváhagyása (elszámolása) a 2022. üzleti év mérlegkészítési időpontja után (a 2022. évi beszámoló jóváhagyását követően) történik, akkor a 2022. 09. 30. és 2022...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni a Korm. rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet a válaszából: […] ...A növendék marhát a saját termelésű készletek között kell kimutatni. A növendék marha tenyésztésbe állításáig azonban több üzleti év is eltelik. A számviteli törvény szerint a növendék állat élettartama alatt így többször kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmazza meg. A saját üzletrész visszavásárlásának az is feltétele, hogy a visszavásárlásra a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként figyelembe nem vett összege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Telek eladása építési telekként

Kérdés: A feleslegessé vált földterületet – a telekmegosztás és a területen lévő épületek lebontása után – építési telekként a társaság 2018-ban értékesíteni kívánja. Mivel az eladásra kerülő telken lévő ingatlanokat már 2017-ben le kell bontani, növelni szeretnék a 2016. december 31-én kimutatott telek értékét a bontási költségek mellett a lebontott épületek kivezetéskori nettó értékével is. Ezzel eleget tesznek az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvnek?
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenésként elszámolandó értéke az állományból történ ő kivezetéskor számolandó el, ebb ő l következ ő en csak egy üzleti évet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Előhasi üsző tenyészállattá minősítése

Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet jelentős [Szt. 53. §-a (1) bekezdésnek a) pontja]. Így az átminősítés üzleti évében terven felüli értékcsökkenést nem lehet a tenyészállatra elszámolni, mert nem teljesíti azt a feltételt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Leltározás során fellelt eszközök

Kérdés: A 4439. számú kérdésre adott válaszukat a következőkre tekintettel kérjük pontosítani, kiegészíteni. Ha tárgyi eszközt lelünk fel, amely korábban állományban volt, de leselejtezték, hogyan tudjuk azt visszakönyvelni? Kivezetéskori vagy a jelenlegi nettó értéken? Ez utóbbi esetben hova kell könyvelni az értékcsökkenést? Új tárgyi eszközként vegyük állományba, de milyen értéken? Kell-e a visszavételről jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan érinti a visszavétel a társasági adó alapját? Milyen hatással lehet a lezárt év beszámolójára?
Részlet a válaszából: […] ...akészletek közül kivezették, a szóban forgó eszköznek azonban a kivezetéskor isvolt piaci értéke, akkor önellenőrzéssel, a kivezetés üzleti éve eredményének,társaságiadó-alapjának az utólagos korrekciójával kell pótolni a készletrevételi értéket. (Csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Bevételszerző tevékenységben részt nem vevő eszközök

Kérdés: A társaság mérlegében vannak olyan eszközök, amelyek a piaci körülmények változása (a kereslet hiánya) miatt nem vesznek részt a termelési, szolgáltatási folyamatban, azaz a bevételszerző tevékenységben. Lehet-e ezen eszközök értéke után értékcsökkenést elszámolni? És az így elszámolt értékcsökkenéssel a társasági adó alapját csökkenteni? Ezen eszközöknek is van technikai avulása, ami indokolja az értékcsökkenés elszámolását.
Részlet a válaszából: […] ...nem vesznek részt a bevételszerző tevékenységben),így azokat a feleslegessé válás időpontjával (legkésőbb a feleslegessé válásüzleti évének mérlegfordulónapjával) a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni,készletre kell venni. (A kivezetés időpontjáig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételévelmeghatározott nettó értékére) vissza kell értékelni (visszaírás). A tervenfelüli értékcsökkenés elszámolása az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóértékelés keretébe tartozik, nyilvánvaló, hogy a terven felüli értékcsökkenéstvisszaírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...T 466 – K 384 (ha levonható vagy ha arányosan vonható le), T 8671 – K 384 (ha nem vonható le), kamat: T 872 – K 384 (év végén az üzleti évre még fizetendő kamat: T 872 – K 4823).Mivel a pénzügyi lízing (jelen esetben az operatívnak nevezett pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
2