Értékesített, de birtokba nem adott ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...Ezért előírja, hogy a hosszú lejáratú követelés, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség azon részét, amelyet a következő üzleti évben pénzügyileg rendezni kell, át kell sorolni év végén a rövid lejáratú követelések, illetve rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Üdülőingatlan költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
Részlet a válaszából: […] ...áfája a szállító, a szolgáltató számlája alapján levonható, mivelaz üdülési szolgáltatás áfaköteles. Legkésőbb az üzleti év végével (célszerű azonban az üdülésiszezonban havonta) meg kell állapítani ezek együttes összegét (a továbbiakban:a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...T 466 – K 384 (ha levonható vagy ha arányosan vonható le), T 8671 – K 384 (ha nem vonható le), kamat: T 872 – K 384 (év végén az üzleti évre még fizetendő kamat: T 872 – K 4823).Mivel a pénzügyi lízing (jelen esetben az operatívnak nevezett pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.