Új értékhatár regisztrált mérlegképes könyvelő kötelező alkalmazásánál

Kérdés: Autóbontó kft. számviteli elszámolásában milyen változások vannak 2023. július 1-től? Mennyiben érintik a nyár eleji törvénymódosítások a beszámoló készítésének szabályait, időpontját egy autóbontó kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...vezetésével, a beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt kellett megbíznia, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot meghaladta....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Vagyonleltár részletezettsége

Kérdés: Átalakulás során merültek fel kérdések a vagyonleltár részletezettségével kapcsolatosan: Kell-e a jegyzett tőkét részletezni? Ki és mennyit jegyez? Kell-e követelés/kötelezettségek között kimutatott osztalékot részletezni, hogy az kivel szemben áll fenn? Kell-e vevő/szállítói állomány bemutatásánál a partnereken belül részletezni az értéket számla szintjén? Az első kérdésnél felmerült, hogy esetleg személyiségi jogokat sérthet.
Részlet a válaszából: […] ...a (4)-(9) bekezdésben és a 137-141. §-ban foglaltak figyelembevételével.Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint: A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...44. §-a (1) bekezdésének d) pontja, mely szerint passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...céggel szemben büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy büntetőjogi intézkedés alatt áll, ha egymást követő két üzleti évben az egyéni cég saját tőkéje nem éri el az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőke összegét.A cégtörvény ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Összeolvadás előtti könyvvizsgálat

Kérdés: Két kft. 2018. 12. 31-ével összeolvadással megszűnik (mindkettő könyvvizsgálatra kötelezett). A kft. állandó könyvvizsgálója auditálhatja-e a záró beszámolókat 2018. teljes évre? Az összeolvadás miatt egy másik könyvvizsgáló társaság a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet már auditálta. Vele van szerződés a végleges vagyonmérleg és -leltár auditálására is. Szükség van ebben az esetben az állandó auditor könyvvizsgálatára is? 2018. évre kötelező a kettős könyvszakértés? Ez esetben milyen a munkamegosztás a két auditor cég között?
Részlet a válaszából: […] ...erre a jogi személy könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
Részlet a válaszából: […] ...feltárt, megállapított hibához kapcsolódóan a hiba miatt más hibahatásokkal is számolni kell (például társasági adóval);– ugyanazon üzleti évet érintő több és különféle ellenőrzés lehet a feltárás üzleti évében;– az ellenőrzés által feltárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...de el kell végezni a mérlegfordulónapi értékelés feladatait is, amelynek az adatait a vagyonleltár-tervezeteknek tartalmaznia kell (mintha az üzleti év vége lenne!).A vagyonleltár-tervezeteknek legalább a következő adatokat kell tartalmazniuk:– az eszközök, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Alapítvány által továbbadott támogatás

Kérdés: Alapítvány iskolát tart fenn, amelyhez költségvetésből normatív támogatást – fejkvótát – kap. A kettős könyvelést végző alapítvány a kapott normatív támogatást egyéb bevételként, az iskolának egy az egyben átutalt összeget pedig egyéb ráfordításként számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, továbbutalt támogatás) be kell mutatni. Fontos megjegyzés: az adott üzleti évben továbbutalási bevételként elszámolt, de a még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...– az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése szerint az is feltétele, hogy azokvisszavásárlására– a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegébenkimutatott, a kft.-nél osztalékként, részesedésként figyelembe nem vetttárgyévi adózott eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételévelmeghatározott nettó értékére) vissza kell értékelni (visszaírás). A tervenfelüli értékcsökkenés elszámolása az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóértékelés keretébe tartozik, nyilvánvaló, hogy a terven felüli értékcsökkenéstvisszaírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2