Valutában kiegyenlített importbeszerzés

Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?
Részlet a válaszából: […] ...a kiküldött rendelkezésére bocsátott valuta elköltéséhez árfolyam-különbözet nem kapcsolódik, feltételezve, hogy az elszámolás az üzleti éven belül megtörténik, és nincs az üzleti év mérlegfordulónapján a kiküldöttel szembeni követelés a részére átadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Árfolyamveszteség elhatárolása lízingelt eszköz esetében

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?
Részlet a válaszából: […] ...A megváltoztatásra vonatkozó döntést – az Szt.14. §-a (11) bekezdésében foglaltak figyelembevétele mellett – legkésőbb annakaz üzleti évnek az első napját követő 90 napon belül kell meghozni, ésmódosítani a számviteli politikát, amikor a döntésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...60. §-ának (3) bekezdése], amennyiben a mérleg-fordulónapi értékeléskor az összevont árfolyam-különbözet árfolyamveszteség, az az üzleti év eredményét terheli. Ez a főszabály. Ez alól kivétel lehet a következő:Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Devizaszámla vezetése

Kérdés: A devizaszámlán lévő deviza nyilvántartási, illetve könyv szerinti értékének megállapítására milyen alternatív lehetőségek vannak 2001-től? Hol kell ezt rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...és a devizabetét árfolyam-különbözeti számla összevont adatai alapján számított tényleges árfolyammal kell összevetni az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a társaság által választott – devizaárfolyamot a mérleg-fordulónapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.