6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek
Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
2. cikk / 6 Térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás
Kérdés: A vállalkozások egymás közötti kapcsolatában, illetve a vállalkozások és az önkormányzatok között is rendszeresen előfordul, hogy eszközöket adnak át, illetve szolgáltatást nyújtanak térítés nélkül. Ennek a szabályai 2016-tól – olvasatunk szerint – érdemileg változtak. Lehetne erről bővebben olvasni, a megváltozott szabályoknak megfelelő könyvviteli előírásokat megismerni?
3. cikk / 6 Értékcsökkenési leírás elszámolásának szüneteltetése
Kérdés: Az éves értékcsökkenés elszámolása lehetőség vagy kötelezettség? Az egyik általam könyvelt bt. adózás előtti eredménye az éves értékcsökkenési leírás elszámolása esetén veszteségbe fordul. Ezt el kellene kerülni, mivel a Széchenyi-hitel meghosszabbítása – az adott banknál – veszteség esetén nem lehetséges. Van-e az adott társaságnak lehetősége úgy dönteni, hogy 2008. évre nem számol el értékcsökkenést?
4. cikk / 6 A számviteli törvény változásai
Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
5. cikk / 6 Kezességvállalás és következményei
Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
6. cikk / 6 Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása
Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
