Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...előírtakon túlmenően – az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére)–a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Tőkekivonás számviteli kezelése

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...fordulónapját követő 6 hónapon belül van (december 31-i mérlegfordulónap esetén június 30-a vagy azt megelőző nap), akkor a lezárt üzleti évről készült éves beszámoló mérlegében szereplő saját tőke (beleértve az adózott eredményt is) részletezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmazza meg. A saját üzletrész visszavásárlásának az is feltétele, hogy a visszavásárlásra a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként figyelembe nem vett összege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...készíteni, a későbbi viták elkerülése érdekében azt könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni. (Az Itv. szerint elegendő egy már lezárt üzleti év elfogadott beszámolójában szereplő adatokat számításba venni!) Ezzel tehát az örökölt üzletrész forgalmi értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. 39. §-ának (5)bekezdése alapján az üzletrész visszavásárlásának az is feltétele, hogy alegutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében (közbenső mérlegében)kimutatott, osztalékként (osztalékelőlegként) figyelembe nem vett tárgyéviadózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Törzstőke-leszállítás és következményei

Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...mellett.Normál körülmények között az eredménytartalékkal szembeni tőkeleszállítás akkorindokolt, ha az eredménytartalék az előző üzleti évek miatti veszteségeredményeként negatív előjelű. A kérdésből ez nem állapítható meg. Ha atőkeleszállítás részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.