Projektelszámolás egyoldalú szerződésfelmondás után

Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?
Részlet a válaszából: […] ...a szabályozó célja az volt, hogy változatlan feltételek és körülmények mellett egy több év alatt megvalósuló projekt esetében az egyes üzleti években azonos legyen az árbevétel-arányos nyereség.Ha azonban a megrendelő a szerződést felmondta, akkor nem teljesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Projektelszámolás csökkent összköltség mellett

Kérdés:

Egy kft. a 2021. év zárása során a befejezetlen munkái értékelésére a projektelszámolás módszerét alkalmazta. A projekt 2021–2023-as üzleti éveket érinti, a zárás során az ügyvezetés nyilatkozott a várható költségekről (380 millió Ft) és a költségek évenkénti megoszlásáról. A szerződés szerint az összes bevétel 535 millió Ft, amely a következő megosztásban kerül kiszámlázásra: 2021-ben 120 millió Ft, 2022-ben 288 millió Ft, 2023-ban 127 millió Ft. Számítási alapunk az volt, hogy az ügyvezetés által megadott adatok alapján a 2021. évben a projekt 14%-a, a 2022. évben a projekt 43%-a (halmozott), 2023-ban 100%-a készül el. A 2022. évi zárási munkák egyeztetései során kiderült, hogy a külső gazdálkodási körülmények változása, valamint a megváltozott beszerzési feltételek miatt (új beszállító) 100 millió Ft-tal kevesebb lesz a projekt összköltsége, ami 2023-ban realizálódik. Mi a teendő ebben az esetben, hogyan módosítsuk a számítást? A változás miatt a 2021. évet is módosítani szükséges? Milyen árfolyamon kell megállapítani a bevételt, ha a szerződésben euróban határozták meg az árat?

Részlet a válaszából: […] ...az adott teljesítési fokhoz felmerült) költségeket, ráfordításokat.A szerződés elszámolási egységének ellenértékéből az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen árbevételként elszámolt összeg meg kell, hogy egyezzen a szerződés elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Devizás követelés beszámítása forinttartozásba

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, hogy a három válasz közül a 3. válasz tekinthető helyesnek, kár, hogy a kollégák az Szt. megfelelő előírásaira nem hivatkoztak.A választ a Ptk. vonatkozó előírásával kezdjük.A Ptk. 6:49. §-a szerint: A kötelezett (jelen esetben a kft.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás

Kérdés: A saját rezsis beruházásokkal kapcsolatban kérdezem: érvényesnek tartják-e a Számviteli Levelek 246. számában az 5067. számú kérdésre adott választ? A kérdező ezt követően több részletet idéz a hivatkozott válaszból, beleértve a válasz összefoglalóját is, majd felteszi a kérdést, valóban tágabb-e a saját vállalkozásban végzett beruházás számviteli értelmezése az Áfa-törvénynél? Konkrétan, keletkeztet-e vagy sem áfafizetési kötelezettséget, ha a számviteli előírások miatt az aktiválandó értékben figyelembe kell venni olyan saját alkalmazásban álló szakemberek bérköltségét, akik kizárólag a beruházás adminisztratív koordinálásával foglalkoznak, megfogalmazzák és képviselik a megrendelő elképzeléseit, követik a folyamatot? (Több ingatlan épül, amelyeket külső tervező, generálkivitelező és egyéb külső vállalkozók építenek meg, a megrendelő az építkezéshez anyagot sem vesz, és a külső vállalkozások által benyújtott számlák értéke nagyságrendekkel meghaladja a saját alkalmazásban álló szakértők bérköltségének összegét.)
Részlet a válaszából: […] ...és valós összkép követelményére is, ezért a saját vállalkozásban végzett teljesítmények közvetlen önköltségét legkésőbb az üzleti év fordulónapjáig a saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni (nem maradhat a tárgy üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az tegye lehetővé azt, hogy ne csak az 5. évet követően történjen az engedmény összegének megállapítása, hanem minden üzleti évben, a mérlegzárás időszakát megelőzően, függetlenül a munkagép tulajdonjogának átszállásától, természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített termékek, teljesített szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – ellenértét. Az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Számlázás a teljesítéstől eltérően

Kérdés: Vállalatunk ipari berendezések tervezésével, kivitelezésével és beüzemelésével foglalkozik. Projektjeinek egy része több üzleti év alatt valósul meg. Vevői szerződéseink több számlázási mérföldkövet tartalmaznak. Árajánlathoz a projekt egészére készítünk előkalkulációt, ennek alapján határozzuk meg az eladási árat. A szerződésben szereplő számlázási lépcsőfokok a teljes árbevétel meghatározott százalékai, amelyek nem igazodnak a költségek felmerüléséhez. Probléma akkor van, ha a projekten év közben jóval kevesebb költség merült fel, mint amennyi az elő- és a közbenső kalkuláció alapján indokolt lenne. (Ellenkező esetben a többletköltséget befejezetlen állományként számolom el.) Számlázásütemezés: 1. részszámla a tervek benyújtásakor 10%, 2. részszámla a berendezés készre jelentésekor 60%, 3. részszámla a beüzemelés után 30%. (Ezt a kérdező példával szemlélteti!) Így torzul az eredmény. Céltartalékképzéssel próbálkoztunk, de azzal könyvvizsgálónk nem ért egyet. Passzív időbeli elhatárolást sem könyvelhetek. Hogyan lehetne az egyes számlázási ütemek nagymértékben eltérő tényleges nyereségtartalmát a teljes projekt átlagos nyereségtartalmára korrigálni úgy, hogy az Szt. előírásainak megfeleljünk?
Részlet a válaszából: […] Kivonatosan idéztük a kérdését, de a válaszhoz szükséges információk megtartásával. A rövid válasz az, hogy a hatályos számviteli előírások mellett az átlagos nyereségtartalomra való korrigálásra nincs lehetőség, és hozzátéve azt is, hogy a törvényi előírásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli bevételkéntelszámolt összegét csak akkor kell időbelileg elhatárolni, ha az átvétel,illetve az átadás nem ugyanazon üzleti éven belül történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Egyes ágazatokat terhelő különadó

Kérdés: Kérdésem az egyes ágazatokat terhelő külön­adóhoz kapcsolódik. Két boltunk van, ahol viszont­el­adókat és végső fogyasztókat is kiszolgálunk. Van egy raktár-termelő egységünk, ahol a tonerek, patronok újratöltése, gyártása folyik a raktározás mellett. Innen történik a legnagyobb forgalom lebonyolítása, innen szolgáljuk ki a viszonteladókat. Vannak vevőink, akiknek kiszállítjuk az árut, vannak, akik személyesen érte jönnek, és vannak, akiknek utánvétes csomagban küldjük el az árut. Ez utóbbi csomagküldő kereskedelemnek számít? Pályázati pénzzel indítottuk internetes áruházunkat is, ahol vásárolnak viszonteladók is, magánszemélyek is, és csomagküldéssel is kiszállítunk. Az értékesítésben van saját gyártású, újratöltött, felújított toner és tintapatron, de igény szerint eredetit is beszerzünk egyéb irodaszerrel. Éves árbevételünk összesen 600 millió forint körül van, sokféle összetevővel. Az árbevételt eddig telephelyenként különítettük el. Valószínűleg nem vagyunk alanyai a bolti kiskereskedelmi adónak, de ezt nekem kell bizonyítanom. Úgy érzem, lehetetlenség ennyi mindent elkülönítve könyvelni (havi 800 számla, 10-30 tételes, nagy részében saját és beszerzett termék értékesítéssel). Számlánként kellene elkülöníteni, hogy - melyik kiskereskedelem és melyik nagykereskedelem? - melyik csomagküldő és melyik internetes? - hogyan tudom bizonyítani, hogy az árbevétel a kiskereskedelmi tevékenységből nem éri el az 500 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése szerint az értékesítésnettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakábanaz üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint ateljesített szolgáltatások árkiegészítéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Devizás gyűjtőszámla könyvelése

Kérdés: A 3777. kérdésre adott válasz szerint a gyűjtőszámla alapján az értékesítés árbevételét külön-külön indokolt könyvelni. Devizában kiállított gyűjtőszámla banki kiegyenlítése esetén, miként lehet helyesen elszámolni a külön-külön könyvelt tételeket, figyelemmel az egy összegű banki kiegyenlítés és a külön-külön könyvelt tételek árfolyam-eltérésére?
Részlet a válaszából: […] ...ebből adódóanvitatható lesz mind az árbevétel, mind az árfolyam-különbözet nagysága (bár azeredményre gyakorolt hatása azonos, ha az üzleti éven belül történik adevizakövetelés kiegyenlítése). Elegendő utalni arra, hogy a helyi iparűzésiadó alapjánál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
1
2