19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Számviteli bizonylat nélküli könyvelés
Kérdés:
Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?
2. cikk / 19 Szoftver felhasználói jogának értékesítése
Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 – K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?
3. cikk / 19 Külföldi szakemberek részére szállásbiztosítás
Kérdés: Társaságunk az EU-ból vásárol gépeket belföldi forgalmazásra, illetve saját termelési tevékenységéhez. A gépek beüzemelését, szervizelését a gyártócég szakemberei végzik Magyarországon. A szerelők részére a szállodát többnyire mi rendeljük, és a számlát a részünkre állítja ki a szálloda. A szálláselszámolás kialakult módját a helyismeret és a költségtakarékosság indokolta. Ugyanis a külföldi fél szállásköltségét minimum 5-10 százalékos kezelési díjjal növelte. Amennyiben a szállodaszámlával kapcsolatosan egyértelműen bizonyítható, hogy a tevékenységünkhöz kapcsolódó szolgáltatáshoz vettük igénybe, levonható-e az áfája, és a vállalkozás költségeként elszámolható-e, illetve ha az igénybevétel vállalkozási célja nem dokumentált egyértelműen, akkor üzleti szolgáltatásról vagy nem a vállalkozás érdekében történt ráfordításról van-e szó, és ennek megfelelően kell-e az adózást megoldanunk?
4. cikk / 19 Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény
Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
5. cikk / 19 Közvetített szolgáltatások nyilvántartása
Kérdés: A könyvvizsgálóval történt vita során felmerült, hogy kell-e nyilvántartást vezetni a közvetített szolgáltatásokról, és ha igen, mit kell tartalmaznia?
6. cikk / 19 Utazási iroda iparűzésiadó-alapja
Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?
7. cikk / 19 Szállodai díj számlázása
Kérdés: A szállodában gyakorlat, hogy a foglalást követően előre elkérik a teljes díjat, és erről előlegszámlát állítanak ki, a vendég távozásakor pedig kiállítják a végszámlát. Ez dupla adminisztrációt jelent. Mivel a végszámla és az előlegszámla összege jellemzően azonos, gyakran előfordul, hogy nem készül végszámla. A hiba többletmunkával korrigálható. A Számviteli Levelek 325. számában megjelent 6657. kérdésre adott válaszuk alapján felmerült a kérdés, a webáruház-számlázáshoz hasonlóan nem lehetne a szállodáknál is kihagyni az előlegszámlát? Ha akár hónapokra, akár egy évre előre is ki lehet számlázni a bérleti díjat, miért nem lehetne néhány nappal, esetleg néhány héttel előre kiszámlázni a szállodai díjat is? Megoldást jelenthetne az is, ha nem előleget kérnének, hanem arra kérnék a vevőt, hogy szíveskedjen a szállodai díjat előre átutalni?
8. cikk / 19 Külföldi telephely számvitele, adózása
Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!
9. cikk / 19 Alvállalkozás vagy közvetített szolgáltatás
Kérdés: Társaságunk földmérési tevékenységgel foglalkozik. Időnként külső vállalkozókat vesz igénybe a társaságtól megrendelt munkák bizonyos részfeladatainak elvégzésére. Mind a megrendelővel, mind a külső vállalkozókkal írásos szerződés készül. A külső vállalkozók által elvégzett munkákat, a saját cégünk által elvégzett munkákat és egyéb más (például földhivatali) díjakat számlázzuk megrendelőink felé. Alvállalkozói díjként helyes-e a könyvelés a vállalkozói számlák beérkezésekor, vagy ameddig nem történik meg a számlázás, befejezetlen termelésként készletre kell venni? Közvetített szolgáltatásként készletre vesszük a vállalkozói számlát a beérkezéskor, majd az általunk történő számlázáskor vezetjük ki az értékesítés ráfordításaként.
10. cikk / 19 Szállítói kötelezettség vagy időbeli elhatárolás
Kérdés: Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben – a beszámoló közzététele után – jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?
