Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...céggel szemben büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy büntetőjogi intézkedés alatt áll, ha egymást követő két üzleti évben az egyéni cég saját tőkéje nem éri el az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőke összegét.A cégtörvény ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Elszámolás a szövetkezet tagjával

Kérdés: Szövetkezeti tagunk vagyoni hozzájárulással rendelkezik, a tagsági jogviszonyát meg akarja szüntetni. Kérheti-e a vele való elszámolást? Megilleti-e a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke a lekötött tartalékkal csökkentett összegben?
Részlet a válaszából: […] ...alatt keletkezett saját tőke (a szabad tőketartalék, eredménytartalék, adózott eredmény összevont értéke) meghatározható. Ha az üzleti év utolsó napjával lép ki a tag, a jegyzett tőke összegét meghaladó saját tőke nagysága az üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...lényegesen kevesebb (legalább 20 százalékkal), mint a részesedés könyv szerinti értéke;– a tulajdonolt társaságba teljesített – üzleti éven belüli – pótbefizetés összege, ha az érdemileg korlátozza, illetve megakadályozza az osztalékfizetést;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Első konszolidáció hatásának megjelenítése

Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkekonszolidáció időpontjának, a leányvállalatok tárgyévi mérleg szerinti eredményét nem lehet konszolidálni. Ha pl. a 2012-es üzleti évről készítenek először konszolidált beszámolót, és a tőkekonszolidáció választott időpontja a konszolidációba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...– az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése szerint az is feltétele, hogy azokvisszavásárlására– a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegébenkimutatott, a kft.-nél osztalékként, részesedésként figyelembe nem vetttárgyévi adózott eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.