Üzletrész visszavásárlása, bevonása

Kérdés: A társaság 8000 E Ft-ért vásárolja vissza a személyesen már nem közreműködő tagok üzletrészeit. Az alapításkori törzsbetétek összege 370 E Ft. (Ebből a 370 E Ft-ból visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása miatt 740 E Ft lett.) Jegyzett tőke 5050 E Ft, eredménytartalék 165.000 E Ft. Szabályosan járunk-e el akkor, ha 370 E Ft névértékkel csökkentjük a jegyzett tőkét? A névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözettel csökkentjük az eredménytartalékot is? A tőkeleszállítással egy időben legalább 370 E Ft tőkeemelést hajtunk végre az eredménytartalék terhére? Növelnünk kell-e a 2022. évi kivaalapot, és ha igen, milyen összeggel? A társaság 2015-től kivaalany. Kifizetés előtt milyen közterhei vannak a 8000 E Ft-os összegnek?
Részlet a válaszából: […] ...a témákat el kell választani egymástól, esetenként ki is kell egészíteni a kérdés adatait.Első téma a már nem közreműködő tagok üzletrészeinek visszavásárlása 8000 E Ft-ért. Hány tagtól történt a visszavásárlás, és tagonként milyen összegben? A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...konkrét válasz előtt néhány dolgot tisztázni kell!Azzal, hogy a kft. az anyavállalattól kap 10 000 E Ft értékű üzletrészt, olyannak kell tekinteni, mintha a kft. a saját üzletrészét vásárolná vissza. A Ptk. 3:174. §-a (4) bekezdése szerint a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Tőkeleszállítás eszközök átadásával

Kérdés: A kkt. jegyzett tőkéje 2 010 000 Ft, amelyet alapításkor a két tag egyenlő összegben, adózott jövedelméből finanszírozott. Van-e arra lehetőség, hogy a tagok – a tőke leszállítása után – eszköz (autó) értékével vegyék ki "pénzüket"? Milyen teendői vannak a társaságnak? Milyen könyvelési tételekkel történik az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni a gazdasági társaságnál a jegyzetttőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények,üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt és saját termelésűkészletek – áfát nem tartalmazó – számlázott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Visszavásárolt üzletrész hasznosítása

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...való válaszadás előtt utalunk arra, hogy amikora kft. visszavásárolta az egyik tag, a kilépő tag 1,5 millió forint névértékűüzletrészét 60 millió forintért, a kft. – mint kifizető – kötelesmegállapítani, hogy a visszavásárlás során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...viszont a törzstőkeleszállításakor őket megillető összegeket (a 4792. számlán tulajdonosonkéntelőírt összegeket) össze kell vetni üzletrészeik (törzsbetéteik) szerzésiértékének a törzstőke leszállításával arányos részével, a kettő különbözete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.