Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...a 2023. évben a meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánják átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában, akkor a térítés nélkül átadott üzletrész kapcsán a tagoknál jövedelem keletkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...is, és a saját tőke más elemeinek növelése céljából történő leszállítás esetén is csökken a tagok törzsbetéteinek értéke, az üzletrészek szerzési értéke azonban nem változik (a tulajdonos társaságnál indokolt lehet azonban az értékvesztés elszámolása).Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...A választ a jelenleg hatályos előírások alapján fogalmazzuk meg.A Gt. 143. §-ának (3) bekezdése azt szabályozza, hogy a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles eladni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával

Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a kft. az üzletrészt nem tartós befektetésként vásárolta meg. Az Szt. 30. §-ának (1) bekezdése alapján a nem tartós befektetésként vásárolt tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket a forgóeszközök között kell a vételáron kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy válasz lehetséges, alapvetően a már meglévő részesedések (üzletrészek) könyv szerinti értéke, illetve a nyilvántartás módja függvényében. A válaszban néhány sajátos esetre is utaltunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.