12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
2. cikk / 12 Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál
Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
3. cikk / 12 Sajátos törzstőkefeltöltés
Kérdés: A Számviteli Levelek 355. számának 7132. kérdésére adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: A Ptk. vonatkozó rendelkezése lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, azaz hogy a tagok ne saját vagyonukkal, hanem a társaság egyébként felosztható nyereségéből fedezzék a törzstőke összegét. Jelen esetben a taggyűlés által hozott döntés szerinti bruttó osztalék összegét, vagy az osztalékfizetésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, a személyijövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítását követően, a nettó összeget lehet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke javára elszámolni?
4. cikk / 12 Tőkeemelés tőkeleszállítás miatti követeléssel
Kérdés: A bútorkereskedelmi kft. 2009-ben leszállította a 3000 E Ft jegyzett tőkéjét 500 E Ft-ra (két magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban). Ezzel együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kellett, amit a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként mutatunk ki (kb. 7500 E Ft). Ha ezt kifizetnénk a tulajdonosoknak, akkor azt milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség terhelné? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettséggel járna, ha ebből a ki nem fizetett kötelezettségből szeretnénk újra felemelni a jegyzett tőkét 3000 E Ft-ra?
5. cikk / 12 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalékelőleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
6. cikk / 12 Cégeladás, -felvásárlás elszámolása
Kérdés: A kft. megállapodott egy másik kft.-vel a cég eladásában, illetve felvásárlásában. A céget felvásárló kft. a vételt a jegyzett tőke értékén hajtaná végre úgy, hogy a tulajdonosi részaránynak megfelelően közvetlenül kifizeti a tulajdonosokat. A vásárló átveszi az eladó teljes eszköz-forrás állományát, az ügyvezető tájékoztatása szerint. Az ügylettel kapcsolatosan milyen számviteli-adózási teendők vannak?
7. cikk / 12 Osztalék adójának megállapítása
Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!
8. cikk / 12 Saját üzletrész osztaléka
Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)-(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
9. cikk / 12 Eredménytartalék kifizetése osztalékként (eva)
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. a 2004. évi adózott eredményét teljes egészében felveszi "evás" osztalékként. Egyidejűleg az eva előtti időben keletkezett eredménytartalékot is igénybe veszi osztalékként ("nem evás" osztalék). A "nem evás" osztalék szja-kulcsának számításánál figyelembe kell-e venni az "evás" osztalékot vagy sem?
10. cikk / 12 A számviteli törvény változásai 2004-től
Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
