Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...természetes személy, őt az Szja-tv. szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli. A témához kapcsolódóan: egyrészt a megszerzett üzletrész névértékére vonatkozóan (dokumentuma a társasági szerződés), másrészt az értékpapír (üzletrész) szerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: A kft. a 2020. évben értékesítette egy másik kft. részére egy harmadik kft.-ben lévő üzletrészét, amely harmadik kft.-ben mind az eladó, mind a vevő egyébként is tulajdonos. Az értékesítés során többéves részletfizetésben állapodtak meg. Az első részlet kifizetése 2020-ban megtörtént, a további részletek kifizetésének időpontja más gazdasági események megvalósulásához kötött. Az üzletrész-értékesítés cégbírósági átvezetése megtörtént. Milyen módon (mely években) kell az eladónak a képződött árfolyamnyereséget szerepeltetnie a könyveiben, illetve melyik évben képződik az ügylethez kapcsolódóan társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozik, kettős könyvvitel vezetésére kötelezett. A kettős könyvvitelt vezető kft.-nél pedig a gazdasági eseményt (az üzletrész eladását) kell könyvelni, és azt nem a pénzügyi rendezéskor kell elszámolni. A kettős könyvvitelt vezető kft.-nél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...évvel ezelőtti nyilvántartás szerinti értéke: T 8642 – K 11;– az apportált építési telek piaci értéke: T 366 – K 9642;– az üzletrész értéke a cégbejegyzést követően: T 171-172 – K 366;– az egyéb bevételként kimutatásra kerülő érték:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...egyedüli alapító, akkor a kft. egyszemélyes társaság. A Ptk. 3:209. §-ának (2) bekezdése szerint az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg, azaz a kft. nem veheti meg egyedüli tulajdonosától annak üzletrészét, nem vásárolhatja vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...is, és a saját tőke más elemeinek növelése céljából történő leszállítás esetén is csökken a tagok törzsbetéteinek értéke, az üzletrészek szerzési értéke azonban nem változik (a tulajdonos társaságnál indokolt lehet azonban az értékvesztés elszámolása).Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Üzletrész értékesítéskor a társasági adó

Kérdés: Üzletrész értékesítése esetén, amikor a vevő cég, és részletre veszi meg az üzletrészt, az eladáskor a tulajdonjog átszáll a vevőre. Az eladó az eladás évében az ellenértéket nem kapta meg. Ettől függetlenül az eladás évében a teljes árfolyamnyereségre meg kell fizetnie a társasági adót? Vagy lehetősége van halasztásra?
Részlet a válaszából: […] ...kell meghatározni, az adóalap számításba vételével pedig a fizetendő társasági adót. Az Szt. előírása szerint az értékesített üzletrész ellenértékét akkor kell a pénzügyi műveletek bevételei között elszámolni, amikor a vevő az üzletrészhez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a tulajdonos az ingatlanhozhozzájuthat abban az esetben, ha a másik kft. jegyzett tőkéjét tőkekivonássalleszállítja, és a bevont üzletrésze ellenében járó saját tőke arányos részénekkiegyenlítésére fordítja a másik kft. a számára nem szükséges ingatlant...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Térítés nélküli átadás

Kérdés: A bt. a már nem használt eszközét átadná egy kft.-nek, ahol a beltagnak 33%-os üzletrésze van. Ha ingyenesen adná át, milyen adóvonzata lenne? Hogyan történik a számviteli elszámolás mind a bt.-nél, mind a kft.-nél? Az átadásra kerülő eszköz már nullára leírt, de a piaci értéke közel 20 millió forint. A kft. – jelenleg – e nélkül az eszköz nélkül is veszteséges. Így nem tud nyilatkozni. Segítene az, ha mégis tudna árbevételt realizálni? Ha a kft. az eszközzel nem tud mit kezdeni, eladhatja? Ez egyszerű értékesítés? De nem lesz mit leírnia, jól gondolom?
Részlet a válaszából: […]  A társaságok közötti ingyenes (térítés nélküli)átadás/átvétel számviteli szabályai nem változnak annak függvényében, hogy azegyik társaság tulajdonosa a másik társaságban tulajdoni hányaddal rendelkezik.Elszámolási szabályok– az átadónál:= a térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Üzletrész visszavásárlási és eladási ára

Kérdés: A több éve működő, 3 magánszemély tulajdonos által alapított kft.-nél a cég visszavásárolta az 1200 ezer forint névértékű – a törzstőke egyharmadát jelentő – egyik tag üzletrészét 20 000 ezer forintért. A magánszemély a szerzett nyereség után adó- és ehofizetési kötelezettségét teljesítette (a kft. a kifizetéskor azokat tőle levonta). A kft. ezt az üzletrészt egy magánszemélynek névértéken eladta. A kft.-nek milyen számviteli és adózási kötelezettsége van, különös tekintettel a 18,8 millió forintos árfolyamveszteség, illetve az újként belépő tag kötelezettségei tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. vagyoni helyzetemegítéléséhez néhány feltételezéssel kell élnünk. A Gt. 135. §-ának (1)bekezdése alapján a kft. a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonábólvásárolhatja meg. Az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése konkretizálja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] ...hogya társas vállalkozás (idetartozik a betéti társaság is) jogutód nélkülimegszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos)által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzettbevételből az a rész, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.
1
2