Költségnemek, illetve ráfordítások

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Részlet a válaszából: […] A számvitel törvényi szabályozásának előkészítése során több alkalommal felmerült, hogy az akkor hatályos elő­írásoktól eltérően kell-e különbséget tenni a vállalkozói tevékenység során felmerült költségek és az értékesítéshez kapcsolódó ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza. A beérkező kérdések zöme ezen értelmezés befejező fordulatához ("a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból a követelményből kell kiindulni, hogy a gazdasági eseményeket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a gazdasági esemény megtörténtével egyidejűleg kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A kérdésben nevesített és egyéb tételek esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Lejárt szavatosságú cukrásztermékek

Kérdés: Cukrászda üzemeltetésénél mi a helyes eljárás azokkal az árukkal, amelyek szavatossága lejárt? Az áru csökkentett értéken sem adható el? Jelenleg ezek selejtezésre, megsemmisítésre kerülnek. A termékek bekerülési értéke (vásárolt a beszerzési értéken, saját gyártású süteményeknél azok bekerülési értékén) maradhat-e az elábén, illetve anyagköltségen (így az iparűzési adó alapját csökkenti), vagy mint egyéb ráfordítást kell kezelni? A beszerzett áruk és anyagok év közbeni beszerzéskor 5/8-ra kerülnek elszámolásra. Megfelelő megoldás-e az, ha a selejtezéskor a selejtezendő tételek visszakerülnek a 2-es számlaosztályba, és onnan a 86-ra kivezetésre?
Részlet a válaszából: […] A választ az utolsó kérdéshez kapcsolódóan kezdjük. A vásárolt és változatlan formában értékesítésre kerülő árukat (cukrászsüteményeket) év közben – még átmenetileg sem – lehet az 5. számlaosztályban könyvelni. Ha nem történik készletre vétel, akkor már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Lakóházépítés eladási céllal

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, amikor a társaság félkész épületet (feltételezzük, hogy telket is) vásárol, a befejező munkálatokat generálkivitelezővel végezteti el, a megvalósításhoz hitelt vesz igénybe abból a célból, hogy azt lakóépületként, illetve lakásonként külön-külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Étkezés vállalati üdülőben

Kérdés: Hogyan kell a vállalati üdülőben felszolgált étkezés költségeit elszámolni, számlázni? A társaság saját tulajdonú üdülőjében egyrészt szálláshelyet, másrészt az igénylőnek étkezést is kínál. Az étkezés úgy történik, hogy a közeli vendéglátótól megrendeljük az ebédet, amit ők kiszállítanak, az üdülőben csak az étel melegítése és felszolgálása történik. A reggelihez és a vacsorához mi vásároljuk meg az élelmiszert, amit adagolunk és felszolgálunk. Az üdülési díj külön-külön tartalmazza a szállás, illetve az étkezés díját. A szállást 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk, de milyen kulccsal számlázzuk az étkezést?
Részlet a válaszából: […] A vállalati üdülőben nyújtott étkezést korlátozottan (csak az üdülők) veszik igénybe, ezért az az SZJ 55.51.10 szám alá sorolandó. A munkahelyi étkeztetésben az ételforgalom az Áfa-tv. 1. számú mellékletébe tartozik. Így az étkezési díjat is 15 százalékos áfa terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Kereskedelmi árun végzett munkák elszámolása

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó társaság vagyunk. Importból szerezzük be az árut. Az áru értékesítése nem változatlan formában történik, hanem anyagot, alkatrészt használunk fel. Hogyan kell elszámolni az anyag értékét és a munkadíjat?
Részlet a válaszából: […] Ha az áru értékesítése nem változatlan formában történik, azon valamilyen átalakítási, megmunkálási, értéknövelő munkafolyamatot végeznek, ennek elszámolása alapvetően attól függ, hogy ezen munkákat az adott társaság végzi-e, illetve más vállalkozással bérmunkában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Közvetített szolgáltatás könyvelése

Kérdés: A közvetített szolgáltatások, az alvállalkozói teljesítmények értékét év közben kötelező-e a készletszámlán átvezetni, ha egyébként év közben nem vezetünk készletnyilvántartást, közvetlenül a 8. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 159. §-a tartalmazza a kettős könyvvitel szabályait. E szerint a gazdálkodónak olyan könyvviteli nyilvántartást kell vezetnie, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Elábé elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi céget könyvelek. Itt mindennaposak az árubeszerzési számlák. Miért éppen ezt a fő költségtényezőt nem lehet az 5. számlaosztályban könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 160. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az itt felsorolt költségek között az eladott áruk beszerzési értéke nem szerepel. Azért nem szerepel, mert a törvényi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.