Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról 2012. január 1-jétől (számos átmeneti rendelkezéssel) a 2011. évi CLV. törvény (Szht.) rendelkezik. A válaszban kiemelten a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó előírásokkal foglalkozunk, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Könyvelési szolgáltatás könyvelése

Kérdés: Vállalkozásunk könyvelési szolgáltatást végez. Vannak olyan ügyfeleink, akik havonta, vannak, akik negyedévenként fizetnek. Helyes-e a gyakorlatunk, hogy a számlákat a tárgyhót követő hó 10-ig kiállítjuk, és a teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel? Azok, akik negyedévente fizetnek, jellemzően őstermelők, és a járulékbevallásukat negyedévenként, a negyedévet követően készítjük el. A szolgáltatás fizikai értelemben (a tényleges könyvelés) könyvelési szolgáltatásnál is a tárgyhónapot követően, a bevallások benyújtását követően teljesül, valósul meg. A könyvelésben a könyvelési szolgáltatást mindig az adott tárgyhónapra kell könyvelni, és az áfát pedig a számlán feltüntetett teljesítési időpontra? A negyedéves bevallásokat pedig arra a hónapra, amikor ténylegesen megtörtént a bevallás?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt gondolatmenet nem minden esetben jogszerű.A könyvelési szolgáltatás díjának az elszámolását a könyvelő és az ügyfél közötti szerződésnek kell tartalmaznia, beleértve azt is, hogy a szolgáltatás ellenértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Munkáltatói lakástámogatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével – az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető (vásárló) lakásában lakik.Az előzőekben leírtakból következően a méltányolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.