Sportegyesület csarnoképítésének áfája

Kérdés: Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át – követve az évre jutó áfarészt – az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles vagy adómentes tevékenységet fog szolgálni. Ez esetben a csarnok aktiválásakor (a beruházás tárgyi eszközzé történő átminősítésekor) a csarnok bekerülési értékére kell a fizetendő áfát felszámítani, és ha a sportegyesület a csarnokot– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás

Kérdés: A következőkben felsoroltak közül melyik minősül saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak? A társaság üzemcsarnok komplex felépítésére egy vállalkozót bíz meg; több vállalkozót bíz meg, kivitelezési folyamatot saját műszaki igazgatója felügyeli, koordinálja. A társaság az üzemcsarnok felépítésére egy vállalkozót bíz meg. Az építkezéshez szükséges anyagot a társaság szerzi be, a vállalkozó kizárólag a kivitelezési szolgáltatást nyújtja a társaság által átadott anyagok felhasználásával. A társaság az üzemcsarnok felépítését részben saját szakemberekkel, részben vállalkozó partnerek bevonásával végzi. A beruházáshoz szükséges anyagot a saját szakemberek által végzett munkálatokhoz a vállalkozás szerzi be. Az előbbi azzal, hogy a saját téglaüzemében készített téglát is felhasználja. Kérem továbbá tájékoztatásukat, hogy a 1065-ös bevallás 10., 70., valamint 75. sorában a fenti kérdéshez kapcsolható megfogalmazások között mi a különbség?
Részlet a válaszából: […] ...már a tárgyi eszköz létrehozása befejeződött, azaz az eszközrendeltetésszerűen használatba is vehető, azaz aktiválható. Ha ezt agondolatmenetet továbbvisszük, akkor az adóalany vállalkozásán belül végzettberuházása valójában nem más, mint a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: A fejlesztési tartalék feloldási határidejének meghosszabbítása mellett melyik évben van a végső határideje a következő esetben: a cég 2006. évben képzett fejlesztési tartalékot, amelyet 2008-ban kiválással a jogutód továbbvisz. 2009-ben (év közben) a kiválással létrejött cég beolvad egy másik társaságba. A másik eset: a cég 2005-ben képez fejlesztési tartalékot, majd 2009-ben (év közben) beolvad egy másik cégbe, amely jogutódnak számít. Ez esetben mi a feloldás végső határideje?
Részlet a válaszából: […] ...2009. évi LXXVII. törvény átmeneti rendelkezése alapján a2008. évi beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalékfeloldására rendelkezésre álló időtartam – ha annak egyéb törvényi feltételeifennállnak – hat adóév. Ahol a Tao-tv. 7. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Előlegigénylési díj

Kérdés: Nyertes pályázattal készülő beruházáshoz támogatási előleget kértünk és kaptunk. Az előleg mintegy 2,3% "támogatásielőleg-igénylési díj" címén visszatartásra került az MVH határozat szerint. Hogyan könyveljük helyesen az előleget és az igénylési díjat?
Részlet a válaszából: […] ...címén az MVH által visszatartottösszeggel mi történik. (Remélhetően ez az MVH határozatából megállapítható!) Haa visszatartott összeg átmeneti, azaz a végleges támogatás megítélésekorfolyósítani fogják, akkor a támogatási előleg folyósításakor nincs teendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.