Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség

Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...(Ez az adott esetben a két fél szerződésben rögzített megállapodásától függ, bár nem indokolt, hogy érdemileg eltérjen attól a kamatmértéktől, amit az osztrák cég fizet az osztrák banknak!)A hitel, kölcsön felvételéhez kapcsolódóan a bankok különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt és elhatárolt árfolyamveszteség 2014. évre, illetve a törlesztés időszakára áthúzható.A 2014. január 1-jétől hatályos átmeneti rendelkezés szerint, a vállalkozó saját döntése alapján a devizatartozás egy összegű visszafizetése esetén választhat, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Befektetés értékelése euróra áttérés kapcsán

Kérdés: A részesedést tulajdonló zrt. kb. 15 éve vásárolta részesedését, amelyet forintban fizetett ki. Időközben jegyzett tőkét is emelt, amelyet szintén forintban teljesített, így befektetését a kettő együttes összegében tartja nyilván. Eddig értékvesztést nem kellett elszámolni. A tulajdonolt társaság 2009-ben áttért az euróban történő könyvvezetésre. Úgy gondolom, ennek alapján nem tekinthető a részesedés devizás befektetésnek, és nem kötelező a mérleg-fordulónapi értékelés. Csak értékvesztést kell elszámolni, ha a saját tőke tartósan a jegyzett tőke alá csökken?
Részlet a válaszából: […] ...külön is!).A jegyzett tőke euróban történő bejegyzését követően a részesedést tulajdonló zrt.-nél a forintban kimutatott befektetés átminősült devizás befektetéssé, ezért 2011-től év végén, a mérleg-fordulónapi értékelés keretében kötelező a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Árfolyam-különbözet fedezete

Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...forintban mi a fedezete?Kérdés lehet az is, hogy az árfolyamváltozásnak azeredményre gyakorolt hatása tartósan jelentkezik-e, vagy csak átmeneti? Esetleglátszólagos, de valójában nincs is hatása az eredményre?A kérdésekre a gyakorlati példák adják meg a választ.Példa:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb más jogszabályokbanhasznált összevont (konszolidált) éves beszámoló kifejezés alatt. Az Szt. módosítása élt az EK rendelet átmeneti (halasztási)lehetőségével, és megengedi azoknak a vállalkozóknak, amelyeknek csak ahitelviszonyt megtestesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott szabályozással – hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezért és egyéb okok miatt az Szt. 177. §-át kiegészítő (9) bekezdés átmeneti szabályt fogalmazott meg. E szerint a képesítés megszerzését követő 3 éves szakmai gyakorlat teljesítésébe 2002-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.