Sporteszközök értékcsökkenése a személyi jellegű egyéb kifizetések között

Kérdés:

A 6245. számú kérdésben szereplő társaság sporteszközt vásárolt, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak kikapcsolódás céljából. A válaszban azt írták, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ezzel kapcsolatosan merültek fel könyveléssel, bevallással és társaságiadó-kezeléssel kapcsolatos kérdéseink.
1. Amennyiben az értékcsökkenés összege átvezetésre kerül a személyi jellegű egyéb kifizetésre (T 55 – K 57), a tárgyi eszköz mozgástáblában hogyan kerüljön bemutatásra a nettó értékváltozás, tekintettel arra, hogy a főkönyvben nem szerepel kapcsolódó értékcsökkenés?
2. Hogyan kell alkalmazni a Tao-tv. tárgyi eszközökre vonatkozó előírásait a sporteszköz esetében? Az aktiválás után keletkezik-e a Tao-tv. szerinti nyilvántartási érték, és ezzel összefüggésben:
– kell-e az adott eszközre a számviteli törvény szerint értékcsökkenés/Tao-tv. szerinti értékcsökkenés adóalap-módosításokat alkalmazni a 7. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint?
– kell-e alkalmazni az eszközállományból történő kivezetéskor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontját, 8. § (1) bekezdés b) pontját?

Részlet a válaszából: […] ...a terv szerinti értékcsökkenési leírás: T 571 – K 119, 129, 139, 149, 159;– az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés átminősítése vásárolt szolgáltatássá: T 271 – K 582, T 581 – K 597;– az átminősített értékcsökkenés elszámolása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
Részlet a válaszából: […] ...tekintve, hogy ekkor nem az adózó mulasztása vagy tevőleges magatartása áll a bizonylatok megsemmisülésének hátterében. Amennyiben az iratmegőrzési kötelezettségét szegte meg az adózó (nem elvárható módon járt el az iratok őrzése, tárolása során, és ez vezetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...kell készletre venni. A saját termelésű készletként előállított tárgyjutalmat annak közvetlen önköltségén vásárolt termékké kell átminősíteni, fel kell számítani az áfát, és az áfával növelt összeget kell adóalapnak tekinteni.Amennyiben a tárgyjutalmat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok alapján elévült.Természetesen az Áfa-tv. szerinti behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.Igen fontos az átmeneti rendelkezés, mivel a 2020. évben elsődlegesen azon követeléseket lehet a feltételek fennállása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...a törvényben meghatározott összegben (T 553 – K 381, 384, termékben: T 553 – K 261, saját előállítású termék esetén áruvá átminősítés után).Az ösztöndíjas foglalkoztatottaknak az ösztöndíjas foglalkoztatásból származó ösztöndíja a minimálbért meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni.Az Szja-tv. szerint 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősült a helyiutazásibérlet-juttatás is, amelyet – átmeneti rendelkezés szerint – 2018. december 31-ig azonban egyes meghatározott juttatásként biztosítani lehetett.2019. január 1-je...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...az áfa felszámításával: T 553 – K 21-22, 26-27, 467,– saját előállítású termék= készletre vétele: T 251 – K 581,= átminősítése vásárolt termékké: T 581 – K 251 és T 261 – K 582,= a vásárolt termékként készletre vett áru értékére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Számlázás beolvadás után

Kérdés:

Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?

Részlet a válaszából: […] ...szállítói értesítésekkel kapcsolatban. Lehet, hogy ezt a hatályos jogszabályok taxatíve nem tartalmazzák, de kell, hogy legyen észszerű átmeneti idő a váltásra, természetesen az adott körülmények figyelembevételével."A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Rendezvények belépőjegyeinek értékesítése

Kérdés: A társaság különféle rendezvényeken való részvételre jogosító belépőjegyek vételével és eladásával foglalkozik. Az értékesítés a társaság által működtetett internetes felületen és jegypénztárakon keresztül történik. A vásárlók elfogadják az ÁSZF felvételeit. A belépőjegyek hátoldalán feltüntetjük, hogy a belépőjegy polgári jogi szerződés a vásárló és a rendezvényszervező között. Megállapodás alapján időben előbb történik meg az értékesítés a vásárlók felé, és csak ezen eladások után, a ténylegesen eladott belépőjegyek értéke alapján számol el a társaság a rendezvényszervezőkkel. A társaság saját nevében a rendezvényszervezők javára értékesíti a jegyeket. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában tovább értékesített belépőjegy által megtestesített szolgáltatás bekerülési értéke levonható-e közvetített szolgáltatásként, függetlenül attól, hogy a jegyek értékesítéséről kiállított számlán a teljesítés dátuma korábbi, mint a rendezvényszervezők számláin feltüntetett időpont? Az ÁSZF-feltételek megléte elegendő-e a közvetített szolgáltatásként történő elszámoláshoz?
Részlet a válaszából: […] ...lesz, a 271. Közvetített szolgáltatások számlán (T 271 – K 454). A számviteli előírások felületes ismeretére utal az a gondolatmenet, amely szerint vétel nélkül kívánják a belépőjegyek értékesítését elszámolni.A belépőjegyek értékesítésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Pénzforgalmi áfa, fizetés határidőn belül

Kérdés: A cég, amelynek könyvelek, alvállalkozó és pénzforgalmi áfás. A fővállalkozó 3% skontót von le a számlák végösszegéből, ha határidő előtt fizet. Addig az alvállalkozó kimenő számlájának végösszegét könyveljük követelésként: T 311 – K 911, 467. Ha a fővállalkozó határidő előtt teljesít, a számla 97%-át fizeti ki: T 384 – K 311. (Az áfa 97%-a kerül a tételes áfakimutatásba és a bevallásba.) A kifizetés napjával könyveljük a 3%-os skontót: T 8791 – K 311. Könyvelésünk jó? Úgy tudom, hogy a 3% után az áfát nem kell megfizetni.
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő áfát nem lehet még az áfabevallásba beállítani, nem lehet a 467. Fizetendő áfa számlára könyvelni, de könyvelni kell, átmenetileg egy erre a célra rendszeresített kötelezettség számlára (legyen ez a 4799. számla). De (az adott esetben a fővállalkozó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.
1
2