Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok alapján elévült.Természetesen az Áfa-tv. szerinti behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.Igen fontos az átmeneti rendelkezés, mivel a 2020. évben elsődlegesen azon követeléseket lehet a feltételek fennállása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...(Problémát a könyvelésben jelenthet, hiszen a 2011. évre nemmutatható ki az adóhatósággal szembeni követelésként, átmenetileg, a bevallásbatörténő beállításig az egyéb követelések között fog szerepelni!)Ha a közüzemi szolgáltatás az egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előttieredmény, akkor 19 százalékos társasági adó is terheli.]Ha egyedüli tagként bejelenti a hitelezői igényét, és kériátminősíteni a végelszámolást felszámolássá, a cégtörvény 106. §-a alapjánaggályosnak tűnik. Ezt a bejelentést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott szabályozással – hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezért és egyéb okok miatt az Szt. 177. §-át kiegészítő (9) bekezdés átmeneti szabályt fogalmazott meg. E szerint a képesítés megszerzését követő 3 éves szakmai gyakorlat teljesítésébe 2002-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.