Pótbefizetés tagi kölcsönnel

Kérdés: A kft.-ben 3 magánszemély tag van. 2 tag korábban a cégbe befizetett tagi kölcsönt. A saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntöttek a tagok, amit a társasági szerződés is szabályoz. Mivel a pótbefizetés nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, a 2 tag a tagikölcsön-követelésének átadásával teljesítené a pótbefizetést, a 3. tag pénzbeli befizetéssel. A tagikölcsön-követeléssel történő pótbefizetés teljesítésének könyvelése hogyan történik a kft.-ben, és van-e társaságiadó- vagy illetékvonzata, vagy bejelentési kötelezettsége a cégnek? A magánszemély esetében keletkezik-e valami adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...de a Ptk. szabályai mellett azt – ha a kft.-nek arra már nincs szüksége – vissza kell fizetni. Ezért a saját tőke növekedése csak átmeneti jellegű, így illetékfizetési kötelezettséget ezen vagyonnövekedés nem eredményez.(Kéziratzárás: 2020. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Iktatási kötelezettség

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével, függetlenül attól, hogy a tulajdonosai magánszemélyek vagy társaságok. Az iktatási, a nyilvántartási, a bizonylatmegőrzési rendszer nem megfelelő módon történő kialakításának, esetleg hiányának következménye kihatással lehet a társaságra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Ingatlanvásárlás árverésen

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...költségeit beruházásként kell elszámolni), majd ezen munkák befejezése után a lakóingatlant (esetleg más ingatlantípusba történő átminősítés után) át kell vezetni az épületek közé.Ha az árverési jegyzőkönyv szerint a lakóingatlan lakott (mert a volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] ...nyílt végű pénzügyi lízing esetében számlázás a lízingidőszak elején van, a lízingidőszak leteltével lényegében automatikusan átmegy a tulajdonjog a gazdához.)A válaszadó véleménye szerint a jogszabályi előírásokkal jobban összhangban van az a megoldás, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?
Részlet a válaszából: […] Pontos a hivatkozott Ptk.-előírás, de az előzményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

ATM-es készpénzfelvétel könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljem az ATM-es készpénzfelvételt?
Részlet a válaszából: […] Alapvető követelmény, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvviteli nyilvántartásokon rögzíteni kell.A bankkártya használatára jogosult személy a bankkártya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Ingatlan átadása kilépő tagnak

Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező gondolatmenete lényegesen eltér a hatályos jogszabályi előírásoktól, és éppen ezért nem jelent megoldást az adott esetben.A kft.-ből kilépő taggal való elszámolásra sem a Gt., sem az új Ptk. nem tartalmaz konkrét előírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Munkavállalók utazási és szállásköltségeinek fedezete

Kérdés: A magyar vállalkozás ipari lágyforrasztó gépek, berendezések forgalmazásával, telepítésével, javításával, karbantartásával foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt. A romániai feladatokra román állampolgárságú munkavállalókat vesz kölcsön. A kölcsönvett munkavállalók utazással, szállással kapcsolatos és egyéb költségeik fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel pénzt kapnak oly módon, hogy céges Visa kártyát biztosít számukra a cég, amellyel fizetni tudnak, illetve készpénzt tudnak felvenni, ha arra van szükségük. Az elszámolás e-mailen történik, a számlákat postai úton küldik meg. Milyen szabályt kell alkalmazni az elszámolási időszak időtartamára, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelem? A társaság osztrák anyavállalatánál a dolgozók saját Visa-számlájukra kapnak egy meghatározott összeget. A munkavállalók havonta, a tárgyhónapot követően megküldik költségelszámolásukat és az azt alátámasztó bizonylatokat. Az osztrák cég ezt követően feltölti a magán-Visa-számlákat. Alkalmazható ez a rendszer belföldön is?
Részlet a válaszából: […] ...a cég bankszámlájára történő befizetését;– a dátumot és az aláírást stb.Az e-mailen történő elszámolás elfogadása csak átmenetileg lehetséges, nem helyettesítheti a bankkártya használatára jogosult aláírásával ellátott, fentiek szerinti elszámolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Cégautó átminősítése készletté

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint, amennyiben azeszköz használata, rendeltetése a besorolást (az adott esetben az aktiválást)követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan márnem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.