Iktatási kötelezettség

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével, függetlenül attól, hogy a tulajdonosai magánszemélyek vagy társaságok. Az iktatási, a nyilvántartási, a bizonylatmegőrzési rendszer nem megfelelő módon történő kialakításának, esetleg hiányának következménye kihatással lehet a társaságra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Szigorú számadási kötelezettség

Kérdés: Társaságunk új számlázóprogramot használ a számlák kiállításához. Ebben a programban a számlák sorszámozását meg lehet szakítani, más típusú számozást lehet adni, akár szándékosan, akár véletlenül. Elfogadható-e így a program?
Részlet a válaszából: […] ...bocsássanak ki.Ha a számlák sorszámozása nem folyamatos, a társaság nem tud eleget tenni az Szt. 169. §-ában előírt bizonylatmegőrzési kötelezettségének sem (a bizonylat a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető legyen).A számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...lízingtől. Az elszámolásban az egyetlen érdemi eltérés abból adódik, hogy a lízingtárgy tulajdonjoga a pénzügyi lízingnél biztosan átmegy a lízingbe vevőhöz, operatív lízing esetében pedig nem. (A lízingszerződés a lízingtárgy működtetésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Értékesítésre váró lakás bérbeadása

Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján, amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak a besorolását meg kell változtatni. A 2015. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Eladásra épített lakás átminősítése

Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni (a telek értékét elkülönítetten az áruk között) mindaddig, amíg azokat nem értékesíti.A kérdésben szereplő, irodává átminősített lakásnak, külön a garázsnak, a teleknek, a parkolónak a bekerülési értéke is a készletek között kell, hogy legyen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Folyamatos szolgáltatás könyvelése

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás miatt az év végén hogyan kell könyvelni a beérkező számlákat? Cégünknél az a szokás, hogy a december hónapra szóló teljesítés után még december hónapban rögzítjük a szállítói folyószámlával szemben a költséget, az áfát, utána időbeli elhatárolásként a folyamatos szolgáltatás áfatartalmát. Helyesen tesszük? Vagy úgy kell könyvelni, mint a partnervállalkozásnál, ahol ha január hónapban állítják ki a számlát, akkor könyvelik a vevőfolyószámlára, és csak az árbevételüket határolják el decemberre? Ebben az esetben mindig eltérés van a folyószámláink között.
Részlet a válaszából: […] ...akkor annak összegét az egyéb kötelezettség (T 467 – K 479), illetveaz egyéb követelés (T 368 – K 466) számlára kell – átmenetileg – átvezetni, deez nem időbeli elhatárolás! (Időbelileg elhatárolni – az Szt.-ben meghatározottesetekben – a bevételt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott szabályozással – hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezért és egyéb okok miatt az Szt. 177. §-át kiegészítő (9) bekezdés átmeneti szabályt fogalmazott meg. E szerint a képesítés megszerzését követő 3 éves szakmai gyakorlat teljesítésébe 2002-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...mellékletben bemutatandó és elemzendő tételek.Mivel az új Szt. nem ír elő kötelezően rendezőmérleget, rendező eredménykimutatást, az átmeneti rendelkezések (177. §) csupán néhány eszköz-, forrástétel átvezetéséről szólnak, egyértelmű, hogy a 2001....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.