Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de a cég 3 millió forintért vásárolta azt meg. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell nyilvántartani? Terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség a céget?
Részlet a válaszából: […] ...értékesíteni fogják.Felmerülhet kérdésként, hogy a vételár és a névérték közötti különbözetet nem lehet-e üzleti vagy cégértékként kimutatni? Erre a kérdésre a válasz egyértelműen nem, mivel a vonatkozó számviteli előírás [az Szt. 3. §-a (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Üzletrészcsere adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Gazdasági társaságok tagjai közötti üzletrészcsere esetén milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek? Pl. 4 magánszemélynek fejenként és társaságonként 25%-os tulajdonrésze van az "X" kft.-ben is, az "Y" kft.-ben is. Az "X" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 10.000.000 Ft. Az "Y" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 4.000.000 Ft. Megállapodásuknak megfelelően Ádám és Béla "X" kft.-ben lévő teljes részét, csereügylet keretében, a Cecil és Dia "Y" kft.-ben lévő teljes részére cseréli. Milyen feltételek mellett lehet ezt a csereügyletet véghezvinni, és kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik azokban az esetekben, ha a 25%-os "X" kft. részt egy az egyben cserélik "Y" kft.-re, és a 25%-os "X" kft. tulajdonrész átadása mellé még 1,5 millió Ft értékű eszközt kap "Y" kft. rész mellé?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék finanszírozza, akkor célszerűnek látszik a csere előtt – az osztalékfizetés szabályainak megtartása mellett – osztalékkifizetéssel csökkenteni a saját tőke összegét, azaz az "X" kft. üzletrészeinek piaci értékét. Természetesen ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Értékesített üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
- üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
- tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
- az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
- 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy ténylegesen milyen beszerzésiértékkel számolt. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmet mihez viszonyítvaállapította meg? Ezért az első üzletrészvételtől kell elindulni.A 1,5 millió Ft névértékű (50%-os tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Üzletrész értékesítésének illetéke

Kérdés: A kft. tagjai az alábbi üzletrészekkel rendelkeznek (szavazati arányuk megegyezik az üzletrészaránnyal): "X" kft. 30%; "Z" kft. 35%; "H" magánszemély 35%. A kft. tagjai mind belföldi illetőségűek. A kft. tagjai üzletrészeiket két magánszemélynek (férj és feleség) adják el 2010 novemberében. A kft. 2010. évi mérlegében – előreláthatóan – az ingatlanok aránya az összes eszközök között 90 százalék lesz. A kft. tulajdonában lévő ingatlan értékbecslő szerinti értéke 18 M Ft. A kft. az ingatlan vásárlására 2004. évben hitelt vett fel, amelynek 2010 novemberében a tőketartozása 18,5 M Ft. A kft. tagjai az üzletrészüket (3 M Ft) 4 M Ft-ért adják el a házaspárnak. Megtehetik-e az eladók, hogy a hitellel terhelt ingatlanrészüket csak 1 M Ft nyereséggel adják el? A kft. tagjainak kell-e illetéket fizetniük 2010. évben, illetve 2011. évben? Ha igen, akkor hány százalékot?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a társaság tagjai a tulajdonukban lévőüzletrészeket eladhatják-e, s ha igen, milyen feltételekkel, a polgári jog és atársasági jog szabályozza. Azonban sem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV., sem a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkekivonás során azeredménytartalékot is csökkenteni kell (azaz 82 millió forinttal). A 30+82 =112 millió forintot kell a szerzési értékkel (a 30 millió forinttal) összevetni,és a különbözet (82 millió forint) lesz a magánszemély tulajdonosokvállalkozásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de mi ezt 3 millió Ft-ért vettük. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell a könyvekben nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az üzletrészvásárlással az adott társaságban minősítetttöbbséget biztosító befolyást szerez, akkor az üzleti vagy cégértékkelcsökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt vételárat kell bekerülésiértékként kimutatni.A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Biztosíték ellenében kölcsön

Kérdés: 2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...alapján túlzottan nagy aránytalanság van a magánszemély által felvettkölcsön [50 ezer euró 260 Ft/euróval 13 000 E Ft) és a biztosítékként adott 2,5százalék üzletrész (1300 E Ft) között. (Ha valamelyik szám nem megfelelő, akülönbözet annak megfelelően módosul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Tőkeemelés, átalakulás, üzleti vagy cégérték

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?
Részlet a válaszából: […] ...cégérték kikerül az adózó nyilvántartásából.A társaságiadó-kötelezettség megállapítása során a kérdésben megfogalmazott ügyletekkel kapcsolatban felmerülhet, hogy azok megfelelnek-e a rendeltetésszerű joggyakorlás Art.-ben előírt (1/A. §) rendelkezésének....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.