Építési-szerelési tevékenység végzése külföldi alvállalkozóval

Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...közvetített szolgáltatásként továbbszámlázható. A bejövő számla könyvelése (az áfa levonható): T 531, 466 – K 454, feltételekkel: T 271, 466 – K 454. Továbbszámlázáskor a könyvelés (az áfa felszámításával): T 311 – K 91-92, 467 és T 815 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Termeltető és termelő kapcsolatának számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 329. számában – fenti címmel – a 6733. kérdésre adott válaszra hivatkozással csatolom az Adó- és Vámértesítő 2015/8. számában, a Hónap tanácsa rovatban "A mezőgazdasági termelők részére értékesített termékek előlegként történő kezelhetősége az áfában" címmel megjelent tanácsot. A Hónap tanácsa az Önök állásfoglalásával ellentétes álláspontot tartalmaz. A NAV-nak az ügyfeleim megkeresésére adott válaszát tükrözi az Adó- és Vámértesítőben megjelent tanács. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...– vetőmagot biztosít a termelő részére, akkor valójában eladóként jár el, értékesíti a vetőmagot, amelyet a járulékos költségekkel együtt számláznia kell a termelő mint vevő felé (az Áfa-tv. 6/A. számú melléklete alapján fordítottan adózik). Külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Importalapanyag visszaszállítása

Kérdés: USA-importalapanyagból előállított készterméket vissza kellett vonni a kereskedelmi forgalomból minőségi kifogások miatt. Az alapanyag visszaszállításra kerül az USA-ba. Az alapanyagot az eredeti áron számlázza vissza a gyártó? A felmerült költségeket (gyártás, kiszállítás, visszaszállítás, kibontás, újbóli becsomagolás, kiszállítás az USA-ba stb.) milyen jogcímen és esetleg milyen áfamértékkel kell számláznia, hogy ezek költségei megtérüljenek a magyar gyártónak?
Részlet a válaszából: […]  Az USA-beli beszállítóval kell a magyar gyártónakmegállapodnia, hogy a visszaszállított alapanyagról ki állítson ki bizonylatot.Célszerű, ha az USA-beli beszállító állít ki helyesbítő számlát, természetesenaz eredeti eladási ár sztornírozásával. Ha ez nem járható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...elküldött, a vevő által elismert, elfogadottszámlában rögzített vagy a készpénzben kapott – áfát nem tartalmazó -ellenértékkel egyező árbevételt. Ebből az is következik, hogy a beszerzést, aszolgáltatásnyújtás igénybevételét is szerződéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó teherközlekedés

Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A harmadik országba (Oroszországba, Ukrajnába) kiléptetetttermék esetén a kft. szolgáltatása az Áfa-tv. 11/A. §-ának i) pontja alapján avámhatóság által végleges rendeltetéssel harmadik ország területére kiléptetetttermékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...importált termékeket iskészletre kell venni, azok piaci értékén (legalább a vámhatározatbanmeghatározott értéken) a rendkívüli bevételekkel szemben. Amikor arendezvényeken részt vevő magánszemélyek részére azokat átadják – az átvételelismertetése mellett –, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Termékértékesítés saját teherautóval

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét belföldön, uniós országban, harmadik ország felé értékesíti úgy, hogy saját kisteherautójával szállítja a megrendelőnek. Kell-e áfát bevallani és fizetni a belföldi, az uniós országba, illetve harmadik országba történő szállítás esetén, ha a fuvardíj az áru árában benne van, illetve ha a fuvardíj nincs benne az áru árában, az külön tételben kerül felszámításra?
Részlet a válaszából: […] ...országba vagymásik tagállamba irányul, de a fenti feltételeket nem teljesíti maradéktalanul,a termékre egyébként irányadó adómértékkel adózik. Az 1999/6. sz. Adózási kérdés alapján az Áfa-tv. 22. §-a (3)bekezdésének b) pontja szerint az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Tagállambeli partnernek nullakulccsal való számlázás

Kérdés: Egy EU-tagállambeli adóalanynak a felé értékesített áru esetén mely esetekben számlázhatok nullaszázalékos adómértékkel?
Részlet a válaszából: […] A Közösség másik tagállamába irányuló termékértékesítésadómentességének két együttes feltétele van:– a vevő ezen beszerzés után a saját tagállamábanadófizetésre kötelezett legyen, – a termék igazoltan elhagyja azon ország területét, ahonnanértékesítették, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] ...hiszen azok alapvetően ellentétesek a számviteli előírásokkal, illetve azok az Szt. tételes előírásaival, a számviteli alapelvekkel nem támaszthatók alá.Ha a kft. saját előállítású termékét exportálta, és az exportált termék megfelelt a vevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Exportbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított exportot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen következményeként termékexport valósul meg, a bizományosnak a külföldi vevő nevére kibocsátott számlájában adómértékként a termékexportra előírt 0 százalék szerepeltethető [Áfa-tv. 11. § (1) bekezdés, 29. §-ának a) pontja], az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.