Evaidőszak előtti követelés rendezése

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
Részlet a válaszából: […] ...evát.Megváltoztatja az evás társaság adózott eredményét (csökkenti azt). Nincsenazonban akadálya annak, hogy az evás társaság osztalékkifizetés céljából azevás időszak előtti időszak eredménytartalékát igénybe vegye, ha annak az Szt.37. §-ának (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalékkal szemben

Kérdés: Tájékoztatást kérek arról, hogy az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja mely esetekre vonatkozhat, figyelembe véve a 4385. kérdésre adott válaszukat is.
Részlet a válaszából: […] ...mellett -, akkor annak összege nő. Az ígymegnőtt eredménytartalékot a társaság – a megszűnés esetét kivéve – valójábanosztalékként tudja a társaságból kivonni, és ha ezt teszi, akkor magánszemélytulajdonosok esetében személyi jövedelemadó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkével rendelkező kft. egyik tagja eladja üzletrészét a kft.-nek 3300 ezer forintért. A kft. vagyoni helyzete megfelel a Gt. és az Szt. előírásainak. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészt egy év elteltével névértéken, térítés nélkül átadják a tagoknak. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a tagoknak az üzletrészérték növekedésével kapcsolatosan, a térítés nélküli vagyongyarapodás miatt? Az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdését hogyan kell értelmezni az adott esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a visszavásárlási érték (az adott esetben 3,3millió forint), illetve– a saját tőke és a jegyzett tőke arányával szorzottnévértékközül a magasabb érték.(Itt kell megjegyezni, hogy a kérdésben leírt módon, azaznévértéken történő átadás nem lehetséges, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.