Követelésvásárlás ingatlan átvételével

Kérdés: Vállalkozásunk követelést vásárolt névérték (100 egység) alatt 20 egységért. Ezt a 36. számlacsoportban könyveltük, a különbözetet (80 egységet) a 0. Számlaosztályban vettük nyilvántartásba. A követelés megtérüléseként egy ingatlant vettünk át a kötelezettől 80 egységben. Az ingatlan vételárával szemben kivezettük a nyilvántartott követelést (20 egységet). Az ingatlan vételára és a nyilvántartott követelés közötti különbözetet (60 egység) a szállítóval szemben a 97. számlacsoportban könyveltük. A 0. Számlaosztályban nyilvántartott követelésünket (20 egység) elengedtük. A követeléssel tartozó vállalkozás kapcsolt vállalkozás. Helyes-e az ingatlanvásárlás kiegyenlítésének könyvelése? Az elengedett követelés (20 egység) könyvelése megjelenik-e a könyvelésben? Van-e társaságiadó-vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy az ingatlan átvételének a könyvelése nem pontos. Ezért számlaösszefüggésekkel bemutatjuk a kérdésben leírt gazdasági műveleteket.A követelésvásárlást valóban a 36. számlacsoportban kell nyilvántartásba venni: T 3651 – K 384 (4799), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] ...szerződés módosításával, míg a másik részét a tőketartalékba helyezi, és a tőkeemelés cégbírósági bejegyzése után a tőketartalékkal rendezik az eredménytartalék veszteség miatti negatív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...– aszámviteli előírások mellett – nem tud elévülni, mivel minden évben egyeztetnikell azt a tagokkal.Itt jegyezzük meg, hogy az osztalékként előírtkötelezettséget nemcsak pénzzel lehet kiegyenlíteni, a tagokat megilletőosztalékot kifizetni, teljesíthető az a bt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Külföldi szállító által elengedett kötelezettség

Kérdés: Belföldi társaság külföldi beszállítójától évekkel ezelőtt befogadott jelentős összegű árut és szolgáltatást tartalmazó számlát, mivel a teljesítés megtörtént. A számla kiegyenlítésére viszont nem került sor a projekthez kapcsolódó minőségi kifogások, illetve garanciális kérdések miatt. Most a külföldi szállító mint eredeti jogosult lemond számlaköveteléséről, elengedi a belföldi társaság kötelezettségét. Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összegével csökkenthető a társasági adó alapja?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alapján azadózás előtti eredményt csökkenti az eredeti jogosult által elengedettkötelezettség miatt az adóévben elszámolt összeg, figyelemmel a (8) bekezdésbenfoglaltakra. A (8) bekezdés a) pontja szerint az adózó akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai

Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet a követelés és a kötelezettség számlát összevezetni, azokat a rendkívüli ráfordításokkal, illetve a rendkívüli bevételekkel szemben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.