Korosztályok díjazottjai – pénzjutalom adózása

Kérdés:

Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerint az első 3 helyezett pénzjutalomban részesül. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14–24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?

Részlet a válaszából: […] ...jöhet szóba.A) Tekinthető az első három helyezettnek fizetett pénzjutalom egy kulturális "esemény" alkalmával adott juttatásnak. Ekkor a kifizetőnek van az esemény alkalmával viselt összes költség után személyijövedelemadó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésekkel folytatjuk, amelyek a KSH munkaügyi statisztika szerint egyéb munkajövedelmek, és amelyek a számviteli előírások szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak.Napidíjak, költségtérítésekAz elszámolhatóság, az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...ésátterhelt költségeket.Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásravonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja(levonhatja) a felmerült (általa megfizetett) költséget.A társaságnak mint kifizetőnek nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Biztosítási díj elszámolása, ha vállalkozás a szerződő

Kérdés: Vannak olyan vegyes kockázati életbiztosítások, amik megtakarítási összeget is tartalmaznak, tehát befektetésként is működnek. Hogyan kell ezeket elszámolni, ha a kifizető a szerződő, biztosított a munkavállaló és kedvezményezett a munkavállaló, illetve a kifizető társaság? Elszámolható-e az egész összeg költségként? Ha nem, akkor a kifizetőnek mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége az első és a második esetben?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított személy vagyadómentes, vagy adóköteles jövedelmet szerez, és ettől, illetve a jogviszonyjellegétől függően keletkezhet járulékkötelezettség is.2. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést,ahol:– szerződő fél: a vállalkozás,– biztosított:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazható, ha a külföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték. Ekkor a külföldi személy az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az Art. 50. §-ának (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kell a külföldi illetőséget igazolni, mit jelent a haszonhúzói minőség, a kifizetőnek milyen feladatai vannak, s milyen következményekkel jár az eljárási rend megsértése.Az írásban feltett szűkszavú kérdés szerint német magánszemélyek munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.