Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] A kft.-ből kilépő tagnak árfolyamnyereség címén keletkezik jövedelme [Szja-tv. 67. § (1) bekezdés]. Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy-a 21. § szerinti közbenső mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföldi) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az ezzel összefüggő utazást.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföldi) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és ezzel összefüggő utazást.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Evás vállalkozás év végéig "nem tesz semmit"

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8009-es kérdésre adott válaszukban részletes tájékoztatást adtak az eva megszűnésével kapcsolatos teendőkről. Ha az adóalany nem tesz semmit, nem jelentkezik át sehova, milyen következményekkel jár? "Elveszíthető-e" így a cég?
Részlet a válaszából: […] Azt szokták mondani az "Álmoskönyvre" hivatkozva, hogy nem ajánlott a jogszabályi előírások végrehajtását megtagadni. A "nem tesz semmit" azt jelenti, hogy nem veszi tudomásul azt, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó 2020. január 1-jétől nem létezik. Magyarországon nincsen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...a kft.-nél nem kell igazolnia a ténylegesen felmerült költségeit, hanem a költségtérítés kifizetése előtt nyilatkozhat arról, hogy mekkora összeget kíván az adott kifizetéssel szemben elszámolni költségként. Az adóbevallásban kell elszámolni, hogy van-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: A kft. 2016 decemberében – közbenső mérleg alapján – 100 egység osztalékelőleget fizetett a tulajdonosoknak. 2017 januárjában – a 2016. évi közbenső mérleg alapján – újabb 100 egység osztalékelőleget fizetett. A 2016. évi beszámolójában 500 egység adózott eredmény szerepel, a taggyűlés 300 egység osztalékról döntött. Helyesen járt el a társaság, hogy 2017-ben a 2016. évi beszámoló elfogadása előtt a 2016. év terhére fizetett ki osztalékelőleget?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőleg. Más kérdés az, hogy az osztalékról való döntéskor (jelen esetben a 2016. évi beszámoló elfogadásakor az osztalékkifizetésről való döntéskor) a megelőzően fizetett osztalékelőleggel számolni kell.A 2016. január 1-jétől hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Osztalékelőleg, osztalék szja-ja, ehója

Kérdés: 2016. évben megváltozott az osztalékelőleg és az osztalékkifizetés szabálya. Több szakcikket olvastam már az adott témában, de hogy a magánszemélynek kifizetett osztalék (előleggel együtt) után az eho összegét a magánszemélynek mikor kell bevallania, arról nem. A 2015. évi szabályok szerint, a végleges osztalékkifizetés után, a magánszemélynek az eho összegét a 2017. évi személyijövedelemadó-bevallással egyidejűleg kell bevallania és megfizetnie. 2016. évtől hogyan változik ennek az elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...be. Mivel tehát az osztalékelőleg még nem tekinthető osztaléknak, ezután nem keletkezik ehofizetési kötelezettség, azonban az abból osztalékká váló jövedelem az osztalékról való döntés napján hozzájárulás-kötelessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszából: […] ...a névérték 20%-a és a visszavásárlási 100%-os névérték-különbözete, az értékpapírhoz kapcsolódó esetleges járulékos költségekkel csökkentett összegben!)A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról (az adott esetben a visszavásárlásáról)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Kik maradnak önadózók 2016-tól?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
Részlet a válaszából: […] ...bevallás keretében van lehetőség. Így kell eljárni akkor is, ha az osztalékelőleg nem, vagy nem teljes mértékben válik osztalékká, és az előlegből levont adót el kell számolni, ha a magánszemélyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.
1
2
3