Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...tőketartalék. Ha a tagikölcsön-követelésből valamilyen módon lehet (legalább részben) tőketartalékot képezni, akkor ezen tőketartalékkal kompenzálható az eredménytartalék mínusza.Ha a tagok a tagikölcsön-követelésüket elengedik, az a bt.-nél a tagokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás terheli.A haszonélvezeti jog alapítását követően is szerepel az ingatlan a kft. könyveiben, változatlan bruttó értékkel. A haszonélvezeti jog alapítása az ingatlan sajátos hasznosítási módja, ami – természetesen – indokolja a terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Belföldön bejegyzett szervezet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. §-ának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A bekezdésben felsorolt ügyletek ajándékozásiilleték-kötelezettséget eredményeznek, bár e tényállások nem szerepelnek az Itv. 11. §-ában?
Részlet a válaszából: […] ...engedményezés vagy tartozásátvállalás nyomán következik be vagyonváltozás (száll át a vagyon egyik személyről a másikra), akkor illetékkötelezettségről abban az esetben beszélhetünk, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Üzletrészek értékesítése tagi kölcsön átvállalásával

Kérdés: Az "A" és a "B" kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Mindkét kft.-nek "X" és "Y" magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban. A jegyzett tőke összege mindkét esetben 500 E Ft. Az "A" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 230 M Ft, tagi kölcsön 45-45 M Ft, banki hitel 105 M Ft, saját tőke 16 M Ft. A "B" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 35 M Ft, tagi kölcsön 16-16 M Ft, banki hitel nincs, saját tőke 0,4 M Ft. A tulajdonosi szándék a közös tulajdon megszüntetése. Ehhez "X" magánszemély az "A" kft.-ben lévő "Y" magánszemély üzletrészét, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben lévő "X" magánszemély üzletrészét kívánja megvásárolni úgy, hogy "X" magánszemély tagi kölcsönét "Y" magánszemély teljes összegben kifizeti, "Y" magánszemély 45 M Ft összegű tagi kölcsönéből "X" magánszemély 25 M Ft-ot kifizet, a többit "Y" magánszemély elengedi. A magánszemélyek az üzletrészüket eladhatják azok névértékében? Az elengedett tagi kölcsönnek van-e adófizetési kötelezettsége, és az kit terhel? Ha az üzletrész adásvétele után "X" magánszemély az "A" kft.-ben, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben 100%-os tulajdonos lesz, van-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-k ingatlantulajdona miatt?
Részlet a válaszából: […] ..."A" kft. esetében az illeték alapja 115 M Ft, a "B" kft.-nél 17,5 M Ft. A visszterhes vagyonszerzési illeték mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%.Az előző bekezdés szerinti illeték alapja csökkentendő az illetékfizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az osztalékelengedés illetékfizetési kötelezettsége vonatkozásában az illetéktörvény előírásai nem változtak. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Tulajdoni hányad telek ellenében

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?
Részlet a válaszából: […] ...épületté!) Hasonló módon a számviteli fegyelemmegsértésével járna a másik társaságnál az épület bekerülési értékének a telkekközé történő átvezetése. Ha mégis megtennék, egyértelművé válna azilletékfizetés elkerülésének a szándéka is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...– aszámviteli előírások mellett – nem tud elévülni, mivel minden évben egyeztetnikell azt a tagokkal.Itt jegyezzük meg, hogy az osztalékként előírtkötelezettséget nemcsak pénzzel lehet kiegyenlíteni, a tagokat megilletőosztalékot kifizetni, teljesíthető az a bt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Utazási utalvány kibocsátása

Kérdés: Az utazási iroda utalványokat bocsátott ki, amely utalványokat magánszemélyek vehették meg, és ajándékozhatták át szeretteiknek, vagy használhatják majd fel későbbi utazásaikhoz. Az utazási iroda bocsáthat-e ki ilyen utalványokat? Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség? Hogyan kell az eladott utalványokat könyvelni? Mikor kell az áfát megfizetni? Mi van a fel nem használt utalványokkal? Jól gondolom, hogy a természetbeni juttatások adója nem terheli a kibocsátót? Milyen számlaosztályban kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...beszámítja. Természetesen tartalmazhatja azt is, hogy azutalvány megvásárlója az utalványokat átruházhatja-e, illetve milyenfeltételekkel ruházhatja át.Az utazási utalványok előállítási költségét a felmerülésidőszakában kell az eredmény terhére elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Üzletrész ajándékozása

Kérdés: A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...(érték) és az értékpapírhoz kapcsolódójárulékos költségek együttes összegét. Hogy az értékpapír megszerzésérefordított értékként mit kell figyelembe venni, arra választ ad az Szja-tv. 67.§-a (9) bekezdésének ak) alpontja.Ez utóbbi jogszabályi hely alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Törzstőkeemelés illetéke

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...betartásával. A társasági szerződés módosítását ataggyűlési határozat támasztja alá. A taggyűlési határozatban kell – többekközött – rögzíteni a törzstőkeemelés módját, mértékét, továbbá azt is, hogyakik a törzstőkeemelésben részt vesznek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.