Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...keretébe egyértelműen beletartozik.Ha a kis értékű emléktárgyakat az alapítvány készíti el, az elkészítés anyag-, bér- és járulékköltségeit a termék-előállítás elszámolási szabályai szerint kell könyvelni, majd saját előállítású termékként készletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Kft.-üzletrész értékesítése

Kérdés: A 3000 E Ft-os törzstőkével rendelkező kft. egyik tagja eladásra kínálja 1000 E Ft névértékű tulajdonrészét 600 E Ft vételárért. A cég saját tőkéje 6000 E Ft. A részesedést 50-50%-os arányban megvásárolják a maradó tulajdonostársak. Mi alapján és mennyi szja- és ehofizetési kötelezettsége lesz a vevőknek? Ha a részesedést a kft. vásárolja vissza 600 E Ft-ért, a cégnek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? A kft. a visszavásárolt részesedést egy éven belül ingyenesen átadja a társaság megmaradó tagjainak, mi alapján és milyen fizetési kötelezettsége lesz az átvevő tagoknak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha a kft. a visszavásárolt részesedést egy éven belül továbbértékesíti a társaság megmaradó tagjai felé az eredeti 600 E Ft-os áron, a vevők részéről keletkezik-e és mi alapján adó- és ehofizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség nem kapcsolódik. (Ha esetleg később üzletrészüket értékesítik, akkor a névértéknél alacsonyabb szerzési értékkel kell számolniuk, értékesítéskor keletkezhet adófizetési kötelezettségük.)Ha a részesedést 600 E Ft-ért a kft. visszavásárolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás terheli.A haszonélvezeti jog alapítását követően is szerepel az ingatlan a kft. könyveiben, változatlan bruttó értékkel. A haszonélvezeti jog alapítása az ingatlan sajátos hasznosítási módja, ami – természetesen – indokolja a terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélynél a 940 E Ft névértékű üzletrésze megszerzésére fordított összeg és a visszavásárlási érték között mekkora a különbözet, ezen különbözetnek mennyi a személyi jövedelemadója (16%-kal), mennyi az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Engedményezés és a beszámítás elfogadása

Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...visszafizetését kérheti, követelheti a magánszemélyektől, felhívva a figyelmüket arra, hogy jogellenes magatartásuk milyen következményekkel jár. Ha ez nem vezet eredményre, a magánszemélyekkel szembeni követelését bírósági úton érvényesítse, utalva arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Tagi kölcsön, tagi hitel kompenzálása

Kérdés: Több társaság ugyanazon magánszemélyek tulajdonában van. Sokszor előfordul, hogy a tulajdonos tartozik a cégnek és fordítva, a társaság tartozik az ügyvezetőnek. A tulajdonos szeretné összevezetni "A" társaság követelését "B" társaság kötelezettségével. Kérem, ha tudnak erre lehetőséget, módszert, akkor írják meg! Milyen szerződés, megállapodás kell ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...27 százalékát egészségügyi hozzájárulásként kell megállapítani, bevallani és befizetni.Megoldás lehet következményekkel az, ha– a tulajdonos elengedi például az "A" társasággal szembeni követelését (ez a társaságnál elengedett kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az osztalékelengedés illetékfizetési kötelezettsége vonatkozásában az illetéktörvény előírásai nem változtak. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Visszatérés a Tao-tv. hatálya alá (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól év közben – 100%-os tulajdonosváltás miatt – a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel 2012 január 1-jétől nem jár, sőt adóalapot csökkent, az adózott eredmény kifizethető normál (nem evás) osztalékként, az osztalékadók megfizetése után.Hasonló a helyzet a korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsön visszafizetésekor is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Ajándékutalvány értékesítő partnerek részére

Kérdés: A biztosítási termékek értékesítésében részt vevő partnerek részére versenyt írnánk ki. Háromféle ösztönzőprogramban gondolkozunk: meghatározott darabszámú szerződés értékesítése után ajándékutalvány és minden további értékesítés után plusz-ajándékutalvány. Minden eladott biztosítás után pontot írnánk jóvá, és ezeket a pontokat e-katalógusból történő termékválasztással weboldalon keresztül lehetne levásárolni, meghatározott időtartam alatt a legtöbbet értékesítőnek valamilyen pluszajándék jár. Milyen adóvonzatokkal kellene számolnunk? Lehetséges-e az első és a harmadik megoldás esetében üzleti ajándékként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 27. pontja alapján üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Ajándéksorsoláson nyert utazás

Kérdés: A kft. ajándéksorsoláson nyert egy kétszemélyes utat még 2011-ben. A nyeremény piaci értékét a szervező cég írásban közölte. A nyereménysorsolás nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá. A nyereményt két magánszemély használta fel 2011-ben, akik semmiféle jogviszonyban nem állnak a vállalkozásnál. A kft.-nek milyen társaságiadó-, személyijövedelem­adó-, járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az átvett, majd továbbadott nyereménnyel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...egy szolgáltatáshoz, amelyet a szervező cég által közölt értéken, mint igénybe vett szolgáltatás költségét a rendkívüli bevételekkel szemben el kellett számolnia. [A rendkívüli bevételként elszámolt összeget halasztott bevételként nem kellett elhatárolnia, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.
1
2
3
4