Melléképületből irattár kialakításához hozzájárulás

Kérdés: Egy kft. hosszú ideje tulajdonosa egy épületnek, amelyet bérbeadással hasznosított. Az ingatlan udvarán áll egy olyan "építmény", amelynek nem volt szilárd épített oldalfala, teteje hullámpalából készült, csak lomok tárolására szolgált. Ez az "építmény" korábban nem szerepelt ingatlanként a társaság nyilvántartásában. Ebben az évben a főépület bérlője jelezte, hogy szüksége lenne még területre, ahol iratok tárolását meg tudná oldani. A bérbeadóval megegyeztek (írásbeli szerződés is készült), hogy az "udvari építményt" teszik irattárolásra alkalmassá. A szerződés szerint az irattár leendő bérlője az átalakítás költségeinek 50%-át megtéríti a tulajdonos számára. A fentiekben leírt helyiség kialakítása megtörtént (tetőfelújítás, lakatosmunkák, hőszigetelés), a bérlő kifizette a felmerült költségek felét. Helyesen járunk-e el a következő könyveléssel? Az udvari építmény irattárolás céljára történt kialakításának költségeit aktiváljuk, tehát ez lesz a bruttó érték. A bérlő által fizetett összeget egyéb bevételként számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint az "udvari építmény" nem szerepel a cég nyilvántartásában ingatlanként. Akkor feltételezhetően nem szerepel a telekkönyvi nyilvántartásban sem. Ezért az újként állományba vett épületet a telekkönyvi nyilvántartásba is fel kell venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Bérbe adott gépek értékcsökkenési leírása

Kérdés: Társaságunk építőipari gépeket adott bérbe 50 hónapra. A berendezés értékcsökkenési leírását az Szt. szerinti maradványérték figyelembevételével állapítottuk meg, a leírási kulcs 25 százalék. A Tao-tv. ennél magasabb kulcsot (30%) is megenged a bérbeadásra tekintettel. Kötelező-e a Tao-tv.-ben megállapított mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíteni, vagy az ott megadott százalékkulcsok az érvényesíthető értékcsökkenési leírás maximumát jelentik? A maximálisnál kisebb mértékű értékcsökkenési leírás adóalap-csökkentésként való érvényesítése folytatható-e mindaddig, amíg a bekerülési értéket el nem éri az összesen elszámolt értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározására a 25 százalékos leírási kulcs nemalkalmazható, különösen akkor nem, ha a hasznos élettartam végén mégmaradványértékkel is számolnak!A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja szerint abérbeadó eszközei között kimutatott, bérbe adott épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Magánszemély ingatlan-bérbeadása

Kérdés: 2002-ben vásároltam egy ingatlant, és bérbe adtam azt, mint önálló tevékenységet végző magánszemély. A bérbe adott ingatlan gazdasági épület (üzemcsarnok), kizárólag üzemi célú. Mint magánszemély, alkalmazhatom-e rá az egyéni vállalkozókra vonatkozó értékcsökkenési leírást? Ha nem, akkor követhető-e az az álláspont, hogy még ebben az évben kiváltom a vállalkozói igazolványt, és ekkor már számolhatok el értékcsökkenést a beszerzés teljes értékét alapul véve?
Részlet a válaszából: […] Az önálló tevékenységet folytató magánszemély (a bérbeadással foglalkozó is) tételes költségelszámolás alkalmazása mellett érvényesíthet az adóköteles jövedelem megállapításánál értékcsökkenési leírást, de csak átalányban. Az átalány összege – függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Amortizáció: bérbe adott tenyészállat

Kérdés: Hogyan kell az értékcsökkenést elszámolni a bérbe adott tenyészállatok után?
Részlet a válaszából: […] ...értékhez képest jelentős összegű lehet, akár annak összegét is elérheti. Itt is igaz az az előírás, hogy csak a maradványértékkel csökkentett összeget lehet a hasznos élettartam alatt értékcsökkenési leírásként elszámolni.A bérbe adott tenyészállatoknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.