Haszonélvezetijog-alapítás ellenértékének adózása

Kérdés:

Két magánszemély 2020 januárjában örökölt egy 1465 m² területű ingatlant. Az ingatlan hagyatéki értéke 136 millió Ft. Még ebben az évben a két tulajdonos határozott idejű (2025. 12. 31-ig érvényes) szerződést kötött az egyik távközlési szolgáltatóval az ingatlanon lévő kb. 50 m²-es terület bérbeadására. A bérlemény célja bázisállomás létesítése, távközlési célú hasznosítása. 2023-ban elfogadásra került a bérlő ajánlata a tulajdonosok részéről, miszerint ennek fejében 30 évre haszonélvezeti/építményi jogot szerez az állomás alatti területre, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel. Az állomás üzemeltetésére, illetve az állomáshoz való bejutásra vonatkozna a jog. A kérdésünk az, hogy haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak járó ellenérték után mekkora személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségük adódik, hogyan kell számítani az adóalapot?

Részlet a válaszából: […] A haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak a járó ellenérték után 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adóalap a 23 millió forintos ellenérték, a kapott bevétel, amely csökkenthető a magánszemélyeket terhelő igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a felújítás során beépített. A bontás során visszanyert anyagokat piaci értéken készletre kell venni, a készletrevételi értékkel csökkentett könyv szerinti (nettó) értéket pedig egyéb ráfordítások között terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Szolgalmi jog utáni szja

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlanforgalmi értékét. Az értékcsökkenés mértékének megállapításakor egybe kell vetnia szolgáló telek értékét azzal az értékkel, amit az ingatlan a szolgalmi joggalvaló teher nélkül képviselne.Az Szja-tv. szerint ingatlannak minősül a föld és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan forgalmi értékét. Az értékcsökkenés mértékének megállapításakor egybe kell vetni a szolgáló telek értékét azzal az értékkel, amit az ingatlan a szolgalmi joggal való teher nélkül képviselne.Az Szja-tv. szerint ingatlannak minősül a föld és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.