Aszály miatti elemi kár

Kérdés: Aszály miatt jelentős összegű az elemi kár. A hozamkiesés miatt megoszthatók-e a költségek, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódnak. Ilyennek tekinthetők az elemi kárral, a káreseményekkel kapcsolatos költségek is.Elemi kár esetén is felmerült mentési, helyreállítási és hasonló, kapcsolódó tevékenységek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy készpénzben kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező összegben lehet. Ha a teljesítést a megrendelő a szerződésben rögzített módon nem igazolja, akkor a számlát sem fogadja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentett összegét vonja le az adóalapból, vagy – ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként(szellemi termékként) állományba veszi, és a felmerüléskor nem élt a csökkentéslehetőségével, akkor az értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Aszály miatti elemi kár megosztása

Kérdés: Jelentős aszály miatti elemi kár esetén a költségek a hozamkiesés miatt megoszthatók-e, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] ...de azértékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten sem kapcsolódnak.Ilyennek tekinthetők az elemi kárral, a káreseményekkel kapcsolatos költségekis. Elemi kár esetén is a felmerült mentési, helyreállítási éshasonló, kapcsolódó tevékenységek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...(azadott esetben a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített vagykészpénzben kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező összegbenlehet. Ha a teljesítést a megrendelő a szerződésben rögzített módon nemigazolja, akkor a számlát sem fogadja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.