Önálló tárgyi eszköz vagy felújítás?

Kérdés: A szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cég 2020-ban kezdett el egy felújítást (kapott rá támogatást is). Van néhány eszköz, amiről nem tudom eldönteni, hogy önálló tárgyi eszközként kezeljem, vagy felújításra könyveljem. A felújítás csak 2021-ben fejeződik be. 2021-ben lesz a felújítás az ingatlanra aktiválva. Van, amit már könyveltem a 161-re, de felmerült bennem, hogy áttegyem a 162-re. Pl. a klíma (mert az leszerelhető és átvihető másik ingatlanra) önálló tárgyi eszköz? Beépíthető sütő, főzőlap, ezt is a 161-re tettem, ez is könnyen kiszerelhető, tűzjelző, szén-monoxid-jelző, csaptelep, mosdókagyló, ezt inkább 162-re raknám, pl. a zuhanykabin. Egyébként az ingatlant még 2015-ben vették, a mostani piaci értéke sokkal magasabb, mint a könyv szerinti értéke, tehát annál jobb, minél nagyobb összeget aktiválunk rá. Jól gondolom, hogy a támogatás teljes összegét el kell határolnom, és majd 2021-ben kell feloldanom az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelően? Csak azt nem tudom, hogy milyen összeget kell majd figyelembe vennem, hiszen az ingatlannak eddig is volt bekerülési értéke, amire értékcsökkenést számoltam el. Meg kell majd néznem, hogy mekkora a ráaktivált részre eső értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt javasoljuk, hogy alaposan tanulmányozzák át a műszaki vezetéssel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének a 7., 8. és 9. pontjait, a beruházás, a felújítás, a karbantartás értelmező rendelkezéseit. A kérdésben felsoroltak között egyetlenegy felújításnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Próbaüzemeltetés során előállított termékek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek egy példán keresztül könyvelési tételekkel szemléltetni egy gyártósor üzembe helyezéséhez kapcsolódó könyvelési feladatokat abban az esetben, ha a berendezéssel próbagyártás történt, és a próbaüzemben legyártott termékeket később értékesíteni fogják.
Részlet a válaszából: […] ...választ a beruházással, a próbaüzemeltetéssel kapcsolatos általános követelményekkel kezdjük:A beruházást (jelen esetben a gyártósort) akkor kell tárgyi eszközként állományba venni (aktiválni), ha az rendeltetésszerűen használatba vehető, üzembe helyezhető. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Közös üzemeltetés költségeinek elszámolása

Kérdés: Közös üzemeltetésnek tekinthető-e egy irodaház működtetése? Az irodaházban az egyes irodák jogi személy tulajdonosainak alkalmazottai, bérlői alapvetően a tevékenységükhöz szükséges vezetői, gazdasági, irodai tevékenységet végzik, termelőtevékenységet nem folytatnak. Az irodaház működtetése során felmerült költségekhez az egyes irodák tulajdonosai hozzájárulnak, de nyereséget nem realizálnak. A közös üzemeltetés értelmezésére nem találtam jogszabályi előírást.
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltető elkülönített számlákon gyűjti össze. Az összegyűjtött közös üzemeltetési, fenntartási költségek – esetleges bevételekkel nem ellentételezett – összegét az üzemeltetőnek a közös üzemeltetésben részt vevőkkel történt megállapodás szerinti arányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Próbaüzemeltetés időtartama

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a próbaüzem feladata az üzembe helyezésre kerülő beruházás összes gépének, berendezésének és az ezek használatát biztosító építményeknek együttes és meghatározott ideig történő üzemszerű működtetése, amelynek célja annak megállapítása, hogy a rendeltetésszerű, rendszeres és folyamatos üzemeltetés biztosított-e, és a beruházás alkalmas-e a beruházás céljaként meghatározott feladatok ellátására? Van-e a próbaüzemeltetésnek időbeli korlátja? A környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulása nélkül megkezdhető-e a próbaüzem? A próbaüzemeltetés mely költségei azok, amelyeket beruházásként kell elszámolni? Ha a próbaüzem időtartama elhúzódik, a használt gépek amortizációja elszámolható? Ha nem, akkor az előállított termékek önköltségénél a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának hiánya torzulást okozhat.
Részlet a válaszából: […] ...nyújtott szolgáltatások kalkulált előállítási költségeivel (maximum azok piaci értékével, illetve a várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási árával) csökkenteni kell a próbaüzemeltetés beruházásként elszámolt költségeit. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Számlázás a teljesítéstől eltérően

Kérdés: Vállalatunk ipari berendezések tervezésével, kivitelezésével és beüzemelésével foglalkozik. Projektjeinek egy része több üzleti év alatt valósul meg. Vevői szerződéseink több számlázási mérföldkövet tartalmaznak. Árajánlathoz a projekt egészére készítünk előkalkulációt, ennek alapján határozzuk meg az eladási árat. A szerződésben szereplő számlázási lépcsőfokok a teljes árbevétel meghatározott százalékai, amelyek nem igazodnak a költségek felmerüléséhez. Probléma akkor van, ha a projekten év közben jóval kevesebb költség merült fel, mint amennyi az elő- és a közbenső kalkuláció alapján indokolt lenne. (Ellenkező esetben a többletköltséget befejezetlen állományként számolom el.) Számlázásütemezés: 1. részszámla a tervek benyújtásakor 10%, 2. részszámla a berendezés készre jelentésekor 60%, 3. részszámla a beüzemelés után 30%. (Ezt a kérdező példával szemlélteti!) Így torzul az eredmény. Céltartalékképzéssel próbálkoztunk, de azzal könyvvizsgálónk nem ért egyet. Passzív időbeli elhatárolást sem könyvelhetek. Hogyan lehetne az egyes számlázási ütemek nagymértékben eltérő tényleges nyereségtartalmát a teljes projekt átlagos nyereségtartalmára korrigálni úgy, hogy az Szt. előírásainak megfeleljünk?
Részlet a válaszából: […] ...esetében is indokolt megtartani. A Ptk. biztosította szerződési szabadság nem korlátozhatja, akadályozhatja más törvényekben a szerződésekkel kapcsolatosan előírt követelmények teljesülését.A probléma alapvetően a vevőkkel kötött szerződésekre vezethető vissza....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Üzemeltetési költségek megosztása

Kérdés: Több gazdálkodó szervezet által használt, közösen üzemeltetett, fenntartott épületek esetében hogyan lehet az üzemeltetési költségeket a közös használatban részt vevők között kimutatni? A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással? Mi alapján történjen a megosztás? Lehet esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...– a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, a résztvevők a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolják el a követelésekkel, illetve a kötelezettségekkel szemben. Indokolt, hogy a közös üzemeltetésben részt vevők – az üzemeltető előterjesztése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...karbantartása kapcsán igénybe vett szolgáltatások – áfát is magában foglaló – értékét;– az üdülőben foglalkoztatottak közterhekkel növelt munkabérét, mint saját előállítású eszközök aktivált értékét, fizetendő áfával növeltena személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Víziközmű eszközei

Kérdés: Társaságunk a város közüzemi ivóvízellátó, szennyvízelvezető és -tisztító rendszerének üzemeltetését látja el üzemeltetői szerződés alapján. Kérjük a víziközmű, a rendszerfüggetlen víziközműelem, a működtetővagyon-elem értelmezését, ha lehetséges, taxatív felsorolását. A rendszerfüggetlen víziközműelemeket kötelező-e tulajdonba adni a víziközmű szerves részeként az ellátásért felelős részére? Ezen elemek is a víziközművagyon részét képezik? Térítésmentesen átadhatók az ellátásért felelős városi önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a víziközmű eszközeit a víziközmű-szolgáltató átveszi, könyvei­ben kimutatja, az eszközöket a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben veszi állományba, az amortizációt a szolgáltató számolja el,– bérleti-üzemeltetési szerződéssel, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Többcélú járművek üzemanyagáfája 2003-tól

Kérdés: A többcélú járművek (például a furgon típusú járművek, szabadidős terepjárók, "pick-up" kisteherautók) üzemeltetéséhez beszerzett üzemanyag áfalevonási szabályai változtak-e 2003-tól?
Részlet a válaszából: […] ...terepjárók, "pick-up" kisteherautók). Ezekre a járművekre az alábbi konstrukciók jellemzők:a) Állandó ülések biztonsági berendezésekkel (pl. biztonsági övvel, vagy annak rögzítéséhez szükséges rögzítési helyekkel vagy szerelvényekkel) valamennyi személy részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Iparűzésiadó-kötelezettség megosztása a telephelyek között

Kérdés: A vezetékes (nyomvonalas) létesítményhez kötött szolgáltatást nyújtó vállalkozások iparűzésiadó-kötelezettsége fennáll-e minden olyan településen, ahol a szolgáltatást igénybe veszik?
Részlet a válaszából: […] ...telephelynek minősül, a vízkút és a víztározó medence pedig – a társaság tevékenységére tekintettel – az ilyen létesítményekkel analóg üzleti létesítményeknek minősülnek.Telephellyé válik a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.