Utazási iroda iparűzésiadó-alapja

Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. §-ának 40. pontjában fogalmazza meg, mit kell érteni közvetített szolgáltatások értéke mint nettó árbevétel-csökkentő tétel alatt. A Htv. közvetített szolgáltatások értékére vonatkozó fogalma normaszövegszerűen közel két évtizede változatlan, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Vásárolt személygépkocsi készleten

Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] A választ a 2013. január 1-jétől hatályos 28. § (3) bekezdése d) pontjának indokolásával kezdjük.A számviteli törvény 2012-ben hatályos szövege alapján nem sorolhatók be egyértelműen azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó értékesítési célra szerez be, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...kell állományba venni azoknakaz átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékén arendkívüli bevételekkel szemben [Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja], deazt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Reklámajándék, kávé, sütemény áfája

Kérdés: Levonható-e a szakmai kiállításokon reklám céljából bárkinek azonos feltételekkel biztosított prospektusok, reklámajándékok (bor, naptár), valamint a standunkat felkereső látogatók számára felszolgált kávé és sütemény áfája?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem minősül termékértékesítésnek, következésképpen adófizetési kötelezettséget sem keletkeztet a kis értékű ajándék. Mint ahogy már a Számviteli Levelek 51. számában az 1036. kérdésre adott válasz jelezte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Áfa: természetbeni juttatás

Kérdés: Mi tekinthető az Áfa-tv. szerint reprezentációnak, természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...a továbbadás személyileg összefonódott, vagy szoros gazdasági kapcsolatban álló félnek történik, az input és az output adó nagyságrendekkel nem térhet el [Áfa-tv. 22. §-ának (6) bekezdése]. Nem kell különösebben foglalkozni azon beszerzések megítélésével sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.