Felszolgálási díj (szervizdíj) adózása, számvitele

Kérdés:

A szervizdíjat az adott társaság nem különíti el pénztárgépében, az 5%-os és 27%-os szolgáltatással együtt kerül rögzítésre. A pénztárgépben hogy kell elkülöníteni a szervizdíjat, hogy kimutatható legyen? Külön kell regisztert nyitni az 5%-os és 27%-os szervizdíjra? Számvitelileg és adóvonzata tekintetében miként kell kezelni a szervizdíjat bevétel oldalon, valamint a dolgozóknak történő kifizetése tekintetében? Hogyan kell könyvelni a kapott és kifizetésre váró szervizdíjat az adott társaság könyveiben havonta? Milyen analitikával lehetséges a szervizdíj alátámasztása?

Részlet a válaszából: […] ...kifizetni. A közreműködők közötti felosztás szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...választ olyan kifizetésekkel folytatjuk, amelyek a KSH munkaügyi statisztika szerint az egyéb munkajövedelmek közé tartoznak, de amelyek a számviteli előírások szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között nem szerepelnek, bár mint egyéb munkajövedelmek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a vagyonmérleg szerinti – az őt megillető résznéltöbbet fizetnek ki, akkor a különbözetet a személyi jellegű egyéb kifizetésekközött kell elszámolni, és az az Szja-tv. szerint a magánszemély egyébjövedelmének (és nem a vállalkozásból kivont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor

Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] A társaság megszűnésekor (a cég törlésének bejegyzését követően) a társaság vagyonát a vagyonfelosztási javaslat szerint fel kell osztani. A magánszemély tagnak ilyenkor vállalkozásból kivont jövedelem címen keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...által fizetett ellenérték különbözete természetbeni juttatásnak minősül, ami után a kifizetőnek (az rt.-nek) kell 44 százalék mértékkel személyi jövedelemadót, illetve ha a magánszemély biztosítottnak minősül, akkor 2002-ben 29 százalék társadalombiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...a bizonyos szolgáltatások és termékértékesítések ellenértékeként elfogadható utalványok (étkezési utalvány, üdülési csekk, utazási utalvány, vásárlási utalvány stb.) nem minősülnek csekknek, azaz pénzeszköznek, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.