9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
2. cikk / 9 Tagi kölcsön elengedése
Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
3. cikk / 9 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
4. cikk / 9 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
5. cikk / 9 Egyéni cég saját tőkéje
Kérdés: Az egyéni cég alapításakor hogyan kell meghatározni a saját tőkét, ha az egyéni vállalkozó – az összes eszközeinek értékét csökkentve a kötelezettségekkel – csak egy részét szeretné az egyéni cég jegyzett tőkéjeként bejegyeztetni? A fennmaradó összeget tagi kölcsönként vagy tőketartalékként kimutathatja? Ha tőketartalékként kell kimutatni, akkor a csökkenéskor kell-e, ha igen, hogyan kell adóznia?
6. cikk / 9 Betéti társaság megszüntetése
Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a legoptimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
7. cikk / 9 Egyszemélyessé alakuló kft.
Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
8. cikk / 9 Egyéni cég átalakulása kft.-vé
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
9. cikk / 9 Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél
Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?