Devizás tételek elhatárolása

Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti devizaértéket össze kell hasonlítani a külföldi ügynök nem számlázott szolgáltatása főkönyvi számlája szerinti devizaértékkel. Amennyiben a számla és a szerződés szerinti devizaérték között nincs eltérés, akkor a külföldi ügynök igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama

Kérdés:

A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.

Részlet a válaszából: […] ...összeg(ek)ből a tényleges fogyasztás elszámolása alapján visszajáró összeg keletkezik (az átalányfizetéssel túlfizetés történt). Ekkor, a korábban kiállított számlá(ka)t – figyelemmel az Áfa-tv. 77. § (2) bekezdés c) pontja szerinti utólagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] ...kapott (a ténylegesen megkapott) összeget a T 384 – K 389 könyvelési tétellel könyveli, a többi tétel könyvelése azonos az előbbiekkel.A határidős leszállítási ügyletet a kötéstől a teljesítésig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] ...az igénybe vett szolgáltatás részeként.A helyesbítő számlák könyvelésekor – jellemzően – azon devizaárfolyamok alkalmazandók, amelyekkel az eredeti számlák devizaértékét forintra átszámították. Az Áfa-tv. külön a helyesbítések árfolyamáról nem intézkedik, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...akkora tulajdonosnak nincs más lehetősége, mint az, hogy véglegesen pénzeszközöketadjon át, amelyet a társaságnál a rendkívüli bevételekkel szemben kellelszámolni (előfordulhat, hogy ez után is társasági adót kell fizetni!).Hogyan néz ki a mérleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Devizában történő könyvvezetés

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] A kérdező által konkrét formában feltett kérdéseket nemidéztük, de azokra is választ adunk.Az Szt. 20. §-ának (4)–(5) bekezdése megadja a lehetőségetarra, ha az ott megadott feltételek teljesülnek, hogy a gazdálkodó devizában(euróban) vezesse a könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...részét képezőeszközöket – azonosan a kincstári vagyon eszközeivel – saját könyveiben iskimutassa a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben (az önkormányzati vagyonrészét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapjántörténő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Devizaügyletek

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatásnyújtás áfa nélküli eladási árát; az eladási árhoz kapcsolódó, az Áfa-tv. előírásai szerinti mértékkel meghatározott fizetendő áfát; az áfával növelt ellenértéket.Valamennyi tétel tehát a számlán devizában szerepel, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...tette, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítők a saját termelésű készletek értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron állapítsák meg. Ezen egyszerűsített önköltségszámítás most kiegészült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a kapott előleg teljes összegét kell a kötelezettségek között kimutatni, az előlegből fizetendő áfát az egyéb követelésekkel szemben kell előírni (T 368 – K 467).Az Áfa-tv. szerint a vállalkozási tevékenység adóköteles, így az ezzel kapcsolatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
1
2