65 cikk rendezése:
31. cikk / 65 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás
Kérdés: A következőkben felsoroltak közül melyik minősül saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak? A társaság üzemcsarnok komplex felépítésére egy vállalkozót bíz meg; több vállalkozót bíz meg, kivitelezési folyamatot saját műszaki igazgatója felügyeli, koordinálja. A társaság az üzemcsarnok felépítésére egy vállalkozót bíz meg. Az építkezéshez szükséges anyagot a társaság szerzi be, a vállalkozó kizárólag a kivitelezési szolgáltatást nyújtja a társaság által átadott anyagok felhasználásával. A társaság az üzemcsarnok felépítését részben saját szakemberekkel, részben vállalkozó partnerek bevonásával végzi. A beruházáshoz szükséges anyagot a saját szakemberek által végzett munkálatokhoz a vállalkozás szerzi be. Az előbbi azzal, hogy a saját téglaüzemében készített téglát is felhasználja. Kérem továbbá tájékoztatásukat, hogy a 1065-ös bevallás 10., 70., valamint 75. sorában a fenti kérdéshez kapcsolható megfogalmazások között mi a különbség?
32. cikk / 65 Pályázathoz kapcsolódó költségek elszámolása
Kérdés: A Számviteli Levelek 197. számában a 4113. kérdésre, illetve a 235. számában a 4871. kérdésre adott válasz ellentmond egymásnak a pályázati díj aktiválása kérdésében. A helyes megítélés érdekében a kérdés: A társaság a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjként az elnyert támogatási összeg 5 százaléka, de a megítélt támogatástól függetlenül, legalább 300 000 Ft. A számlára "pályázati tanácsadás szerződés szerint" szöveg került megnevezésként. (A szerződés pályázatírásról és sikerdíj megállapításáról szól.) A pályázatíró a pályázatban megjelölt gépek beszerzésében nem vett részt. Helyesen gondolom-e, hogy a sikerdíjat a tárgyi eszköz aktiválandó költségei között kell elszámolni?
33. cikk / 65 Tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállítása
Kérdés: Tekinthető-e tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállításának a tisztán alvállalkozók bevonásával létesített tárgyi eszköz? Társaságunk szénhidrogén-kitermeléssel foglalkozik. A kitermeléshez szükséges kutak létrehozásához szükséges anyagokat részben az alvállalkozók biztosítják, részben társaságunk szerzi be. A kutakat az alvállalkozók építik fel a társaság más alvállalkozói által kijelölt, lefúrt, a mérések alapján várhatóan szénhidrogént rejtő furat körül. A társaság sem saját eszközökkel, sem saját munkavállalókkal nem rendelkezik.
34. cikk / 65 Evaidőszak előtti követelés rendezése
Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az evaidőszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
35. cikk / 65 Ügyvéd elszámolásai
Kérdés: Az egyéni ügyvéd az illetéket átutalja az adott ügyfél nevében. Számlát, illetve számviteli bizonylatot erről az ügyvéd kap. A jogi szolgáltatás nem tartalmazza az illetéket, csak az ügyvédi munkadíjat. Ebben az esetben elegendő az ügyvédnek egy számviteli bizonylatot kiállítania az illetékről, vagy köteles számlát adni? (Az ügyvéd a saját maga által létrehozott bizonylatot állít ki, amely az Áfa-tv. kellékeinek megfelel, szigorú sorszámozású.) Mi a helyes eljárás?
36. cikk / 65 Díjkiegészítés ehójának elszámolása
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, az Szja-tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet az Szt. szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulási alap együttes összegét. A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a "potenciális" osztalékra megállapított, de a vállalkozást terhelő adó a társas vállalkozás melyik évét terhelő költség lesz? Ha a nyereséget terhelő költség, akkor az nem okoz megoldhatatlan számítást? (Az adózás utáni eredmény alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás csökkenti az adózás előtti, illetve az adózott eredményt, ami alapján csökken a "potenciális" osztalék, csökken az erre jutó eho és így tovább!) Kivitelezhető a szabály "potenciális" osztalék eho-szabályának alkalmazása, ha a társas vállalkozás be kívánja tartani a teljesség elvét?
37. cikk / 65 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
38. cikk / 65 Bérmunkához felhasznált anyag
Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalata elektronikai termékeket állít össze bérmunkában. Az anyacég idehozza az alkatrészeket, és itt összerakják, majd a készterméket kiszállítják Németországba. Ahhoz azonban, hogy a késztermékeket ki lehessen szállítani, a leányvállalat Magyarországon is vásárol anyagot, amit szintén beépít, de egy az egyben kiszámláz az anyacégnek. Tehát a leányvállalat egyszer kiszámlázza a bérmunkadíjat, másrészt a megvásárolt pluszalapanyagot, amit a német anyacég külön megfizet. Kérdésem, mindkét eset szolgáltatásnak minősül? A számlán Közösségen belüli szolgáltatásnak kell szerepelnie?
39. cikk / 65 Üzletrész visszavásárlási és eladási ára
Kérdés: A több éve működő, 3 magánszemély tulajdonos által alapított kft.-nél a cég visszavásárolta az 1200 ezer forint névértékű – a törzstőke egyharmadát jelentő – egyik tag üzletrészét 20 000 ezer forintért. A magánszemély a szerzett nyereség után adó- és ehofizetési kötelezettségét teljesítette (a kft. a kifizetéskor azokat tőle levonta). A kft. ezt az üzletrészt egy magánszemélynek névértéken eladta. A kft.-nek milyen számviteli és adózási kötelezettsége van, különös tekintettel a 18,8 millió forintos árfolyamveszteség, illetve az újként belépő tag kötelezettségei tekintetében?
40. cikk / 65 Társasháznál a bérleti díj felhasználása költségek fedezetére
Kérdés: A 3927. kérdésre adott válasz foglalkozott a társasházakkal kapcsolatos elszámolásokkal. A válasz azonban nem tért ki arra az esetre, amikor a saját bérleti díj bevételeit fordítják közös költségre vagy beruházási jellegű felújítási munkálatokra. Ez esetekben a társasház-tulajdonos társaságoknál hogyan kell elszámolni a számlázott éves közös költséget, illetve a felújítási munkák értékét, hiszen nem történt sem a közös költségekre, sem a felújítási alapra befizetés? Mit kell pénzügyi rendezés hiányában könyvelni? Milyen adó-, esetleg illetékvonzata lehet ezeknek az ügyleteknek a társasháznál, illetve a tulajdonos társaságoknál?
